Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE





BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

Iszlám elemek Dede Korkut könyvében

gazdaság

+ Font mai mare | - Font mai mic







DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

Iszlám elemek Dede Korkut könyvében



Bevezetés:

A Dede Korkut Kitabi az oguz epika legrégibb darabja. A szöveg eredete, dátumozása, és szerzősége még mindig vita tárgya. 1916-os teljes kiadása óta sokat foglalkoznak a művel, sokan is kutatják, mégis máig ismeretlen keletkezésének kora. Valószínűleg a 15.sz-ban lett egybegyűjtve és finomítgatásokkal, közvetlenül a szóbeli hagyományból került lejegyzésre. A szerzőség kérdésében valószínű, hogy magát Dede Korkutot kell a mű írójának tekintenünk, de fennáll az a lehetőség is, hogy valamely ismeretlen azerbajdzsán szerző lejegyzésében ismerjük a máig fennmaradt változatot.

Dede Korkut maga a mesélő, a könyv központi alakja, minden részben összeköto elemként jelen van, elmondja, összeállítja a történeteket. Mindenkire osztja áldását, minden történetben felbukkan. A sámánisztikus kor költő-varázslóira emlékeztet, karaktere azok maradványának tekinthető. A hősök, helyszínek nevei, az oguz türkök életének leírásai olyan oguz-törökséget jelenítenek meg, ahogyan még eredeti közegükben Belső-Ázsiában élhettek.

A szövegben leírtak alapján az oguz törökök élete Anatólia északkeleti részéhez kapcsolódik, Bayindir Kán cselekedeteihez, vezírjükhöz Salur Kazán Béghez, feleségéhez Burla Khátunhoz, fiukhoz Uruzhoz és társaikhoz. Más török törzsek is szerepelnek benne, csakúgy mint az egymás elleni, a fekete-tengeri görögök és grúzok ellen vívott harcaik. A műben szereplő pre-iszlám elemeknek sajátos stílusuk, közös kifejezésmódjuk és tartalmuk van, mely közös az anatóliai és közép-ázsiai népi irodalommal. Néhány történet, pl Beyrek története, még mindig élnek a török folklórban több kevesebb változtatásokkal. A tizenkettőből két történet pedig a görög irodalomhoz kapcsolható.[1]

Muszlim elemek Dede Korkut könyvében

A legendagyűjteményben szereplő tizenkét verses prózai elbeszélés formája megfelel a belső-ázsiai török irodalom jellegzetes korai korszakban írott művei stílusának. Az oguz népek epikus hagyományában ezeket zeneszerszám kíséretében vagy énekelve adhatták elő, az ilyen műveket ozan-nak, vagy uzan-nak hívjuk. Maga az előadó, a későbbi ásikok, bakhsik elődjének tekintett uzandsi, a legrégibb korok vándor dalnokaként, regőseként járt törzsről törzsre, őrizve és tovább adva a törzsek hagyományait, emlékezetét. Dede Korkut személye két korszak összekötojeként magán viseli mind az iszlám előtti sámán vallású, mind az iszlám korszak sajátos vonásait. A törzs tagjai egyrészt tisztelik benne a bölcs, igazmondó sámánt, ügyes mágust[2] aki megoldja a nehéz helyzeteket, másrészt kikérik a véleményét, mint az iszlám korabeli jámbor szenteknek, elvonultságban élo szúfiknak és velíknek, és elfogadják az általa osztott isteni áldást. Személyisége, viselkedése, visszafogott bölcs megfontoltsága jól példázza azt a tendenciát amit csaknem valamennyi Iszlámra áttért keleti irodalom felmutathat, jelesül a pogány kori történetek, legendák és mesék utólagos legitimációját azáltal, hogy az eseményeket és a szereplők karaktereit Iszlám köntösbe burkolják.

Ezt a technikát követik az arab népi románcok csakúgy mint Firdauszi Sahnameja, vagy mint Dede Korkut Könyve. Jóllehet Dede Korkut személye közelebb áll az ősi sámánok viselkedésmódjához, sokkal elevenebb mint az iszlám kori elbeszélő művek mesélői, dinamikusabban van jelen a műben, mégis azáltal hogy újra és újra az egy igaz Isten nevében oszt áldást és őt emlegeti, az iszlám kori hallgatóság számára sem egy a pogány varázslók közül többé, ezáltal közelebb kerül a hallgatósághoz, könnyebben befogadják történeteit. Ezt az iszlamizáló vonulatot végig nyomon követhetjük a műben, még ha csak egy-egy sor erejéig, de mindig felbukkan valahol a versekben vagy magában a szövegben, ezáltal is bizonygatva a sok ősi, eredeti motívumot megőrzött legenda legitim voltát, az iszlám korszak embere számára is elfogadható igazhitűségét.

E számos muszlim jegy közül teszünk most néhányat vizsgálat tárgyává azon visszatérő motívumok közül, melyek leginkább megvilágítják a mű iszlamizáló technikáját.

Az Iszlám hittételei

Dede Korkut könyvében fellelhetőek az iszlám alapjaira támaszkodó hittételek, a muszlim legendák, a muszlim történelemmel kapcsolatos személyek és elemek, és az ezek életéhez kapcsolódó egyéb információk is. Jellegzetes eleme az elbeszélésnek, hogy a harcokat általában valamely török hős közvetlen érintettsége váltja ki, e harcok mégis végső soron az Iszlám hit érdekében, védelmében zajlanak.

Begil fia Emren így szól apjához: “Mohamed hitéért hadd harcoljam érted. [120/24][3]

A 10. történetben Kadilik fia Yegenek imájában [102], csakúgy mint a 9. történetbeli Begil fia Emren imájában [123] fellelhető minden elem a Kegyes Koránra vezethető vissza. Pontosabban az “Az őszinte hit” című szúrára (112.szúra), ismertebb elnevezéssel a “Kul huwa Allahu (Mondd:Ő Allah az egyedülvaló,). E szúra Allah egységét, egyetlen létező voltát bizonyítja, s mint ilyen az iszlám dogmatikában központi helyet foglal el. A teljes szúra így szól:



“Mondd: “Ó Allah, az egyedülvaló,

Allah, az örökkévaló!

Nem nemzett és nem nemzetett.

És senki nem fogható hozzá.

A Bevezetőben, Előiratban szereplő [3/2] “hozzá nincs hasonló” kifejezés is megfelel Az őszinte hit szúrabeliekben foglaltaknak. Yegenek imája jó példát szolgáltat a magyarázó átvételre, fordításra, melyben az eredeti sorokat saját kifejezésekkel szavakkal adja elő:

“nem anyától születtél, nem apától lettél”

Szóhasználatában azonban ragaszkodik az eredeti arab szavakhoz, Samed, és Ahad, ezzel is jelezve hogy az ima nem Yegenek rögtönzése, hanem az eredeti fohásznak teljesen megfelelő török nyelvű ima változat.

Egyéb muszlim motívumok:

Melekler [angyalok]

A könyvben az angyalok közül csupán kettő, Cebrail és Azrail lelhető fel.

Begil fia Emren történetében, Emren erőtlensége pillanatában Istenhez fohászkodva [123/21] Isten leküldi számára Cebrailt, hogy tudassa Emrennel, hogy negyven férfi erejét adta számára. Itt Cebrail ugyanolyan szerepben lép fel, mint a Koránban, követként, hírvivőként, Urának kinyilatkoztatásait a próféták és más istent szolgálók számára való továbbadójaként.

Azrail, mint a halál angyala csak a Deli Dumrul történetben bukkan föl. Hat helyen szerepel, mint “vörös szárnyú“. A karakternek az iszlámon betöltött szerepéhez és jellegéhez való ragaszkodás itt is szembeötlő. Azrailnak számtalan szárnya van, mindegyik “sokszínű fényből áll”.

Próféták és a velük kapcsolatos történetek és motívumok

1.Ádám - ördög

Kazilik Koca fia Yigenek mondja ezeket a sorokat a hetedik történetben.:

Te örökkévaló, öröklétu Isten vagy

Te koronáztad meg Ádámot

Te átkoztad meg a Sátánt

Bűne miatt elűzted színed elől

Nimród nyilat lőtt az égbe

Az ehhez hasonló sorok a Koránban számos helyen előfordulnak az Ádám és a Sátán közt történtekről szólva:

“A magaslatok (7.szúra)

11.áya: Bizony, mi megteremtettünk titeket. Azután megformáztunk benneteket. Ezután azt mondtuk az angyaloknak: “Boruljatok le Ádám előtt! Ők pedig [mindannyian] leborultak - kivéve Iblíst. Ő nem tartozott azok közé, akik leborultak.

12.[Allah] azt mondta: “Mi tartott vissza téged attól, hogy leborulj, amikor megparancsoltam neked?” “Én jobb vagyok, mint ő - mondta [amaz] -, “engem tűzből teremtettél, őt pedig agyagból.

13.Ő pedig azt mondta: “Indulj innen lefelé [a földre]! Hogy jössz te ahhoz, hogy itt fennhéjázó légy?! Kifelé! Megalázott leszel a megalázottak között!

Még a vesztének elhalasztását kieszközlő Iblís története is a Koránnak ugyanezen szúrájára vezethető vissza:

14.[Iblís] azt mondta: “Adj nékem haladékot addig a napig, amíg [halottaikból] föl nem támasztatnak!

15.“Íme, azokhoz tartozol, akiknek haladék adatott” - mondta [Allah].

16.[Iblís] azt mondta: “Azért, mert tévútra vittél engem, meglesem őket a te egyenes utadon;

17.aztán nem tágítok tőlük elölről és hátulról és a jobb kezük felől s a bal kezük felől. És úgy találod majd, hogy a nagyrészük nem lesz hálás [neked].

18.[Allah pedig] mondta: “Pusztulj innen, megvetve és elűzve! Bárki követ téged közülük - bizony, megtöltöm a gyehennát veletek mindannyiótokkal!




2.Noé, a Sátán és a szamár története

Az iszlám legendák köréből történő utalásokra jó példa kínálkozik már a bevezetőben is [3/36]. A nőkről elítélően szóló részben egyértelmű utalás történik a Noé és a szamár történetre, melyet a Kasasü’l-Enbiya című műből is ismerünk:

“A szamár megtorpant és egyáltalán nem akart bemenni a bárkába, mert Iblísz a farkába csimpaszkodott. Amikor ezt Noé meglátta, így szólt:

- Befelé te sátánfajzat!

Így mesélte: Így a szamár bement, és vele együtt a Sátán is bement. Amikor Noé meglátta a Sátánt így szólt:

- Átkozott, téged meg ki hozott fel a bárkára? - Az így válaszolt: - Te hozattál fel engem, mondván: - befelé te sátánfajzat! A te parancsodra szálltam fel.

Az előírat szövegében szereplő sorok egyértelműen erre a muszlim legendák között szereplő történetre utalnak:

“Noé próféta szamara az oka. Ezért tartson téged távol Allah. Ne jöjjön tűzhelyetek közelébe asszony.

3.Ábrahám, Nimród és a fáraó

Ábrahám neve Begil fia Emren történetében említtetik. A versben Allah cselekedeteit idézve ezt olvashatjuk:

“Ábrahámot megerősítetted

Uram bőrbe tekerted

Felemelted, tűzbe vetetted

A tüzet kertté tetted

Nálad kerestem oltalmat

Segíts rajtam uram, édes Istenem!

Az Ábrahámot “bőrbe tekerted, csavartad” rész egyéb forrásokból nem ismert. Ábrahám tűzbe dobása valószínűleg Nimród toronyépítésre vonatkozó parancsának következményeivel van összefüggésben. Itt a göne colgamak (bőrbe tekerted) a mázba vontad, betakartad, elfedted értelemben áll, az író szerint.[4]

Ahhoz hogy a tüzet megközelíthessék, nagysága és erőssége ellenére, Iblís egy hajítógép elkészítését javasolja és azt is megmondja hogyan készüljön. A tűz melybe Ábrahámot vetették kertté alakul át, ahol 7 napot tölt el.Isten árnyékot adó angyalt küldött le hozzá, aki barátkozott vele.

“Nimród - verje meg az Isten - égbe menetelét így mesélte: - Akkor Nimród megparancsolta, hogy készítsenek egy koporsót, négy lábon állót, két fogójút. Egy lámpás a föld felé és egy az ég felé.

Kazan Bey történetében szerepel a Fáraó említése:

“A fáraó a karókat felállítatta s kivonult”

A Sad szúra 12. sorára való utalásként értelmezhetjük a fentebbi sorokat:

“És már őelőttük hazugsággal vádolták [küldötteiket] Noé, ‘Ád és Fáraó, a karók ura népei,

A fáraó állandó koráni jelzőként előforduló “karók ura” szerkezet jelentése még nem tisztázott. Lehet hogy a fáraó kínvallatására utal mely során a fáraó négy karót veret a földbe, a megkínzandó személyt e karókhoz kötik kezeinél s lábainál fogva.

4.Mózes

A könyvben is előforduló Mózes jelzője szintén egyértelmű utalást tartalmaz a Korán több helyére:

“Beszélő Mózes botja fából van. [25/35]

Mózes egyik laqabja, tiszteletbeli mellékneve volt a Kelimu’llahtir, vagyis Isten szava, mivel közvetlenül Istennel beszélt, s ezért kapta e jelzőt, a beszélő Mózest.[5]

.



[1] Depegöz és Deli Dumrul története

[2] Kakukk Zsuzsa: Örök kőbe vésve, 1985, Európa Kiadó, 308.o.

[3] A dolgozatban használt jelölések megfelelnek az Orhan Saik Gökyay: Türk Dünyasindan secmeler dizisi Dedem Korkudun Kitabi, Istanbul, 2000. -című könyvében használtakkal.

[4] u.o. cclxxxiii . old

[5] lásd: Nisá szúra 164, A’rif szúra 143 Tahá sz. 11.








Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 648
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2019 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site