Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE




loading...



BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

Iszlám elemek Dede Korkut könyvében

gazdaság

+ Font mai mare | - Font mai mic








DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

Iszlám elemek Dede Korkut könyvében




Bevezetés

A Dede Korkut Kitabi az oguz epika legrégibb darabja A szöveg eredete dátumozása és szerz sége még mindig vita tárgya os teljes kiadása óta sokat foglalkoznak a m vel sokan is kutatják mégis máig ismeretlen keletkezésének kora Valószín leg a 15 sz ban lett egybegy jtve és finomítgatásokkal közvetlenül a szóbeli hagyományból került lejegyzésre A szerz ség kérdésében valószín hogy magát Dede Korkutot kell a m írójának tekintenünk de fennáll az a lehet ség is hogy valamely ismeretlen azerbajdzsán szerz lejegyzésében ismerjük a máig fennmaradt változatot

Dede Korkut maga a mesél a könyv központi alakja minden részben összeköto elemként jelen van elmondja összeállítja a történeteket Mindenkire osztja áldását minden történetben felbukkan A sámánisztikus kor költ varázslóira emlékeztet karaktere azok maradványának tekinthet A h sök helyszínek nevei az oguz türkök életének leírásai olyan oguz törökséget jelenítenek meg ahogyan még eredeti közegükben Bels Ázsiában élhettek

A szövegben leírtak alapján az oguz törökök élete Anatólia északkeleti részéhez kapcsolódik Bayindir Kán cselekedeteihez vezírjükhöz Salur Kazán Béghez feleségéhez Burla Khátunhoz fiukhoz Uruzhoz és társaikhoz Más török törzsek is szerepelnek benne csakúgy mint az egymás elleni a fekete tengeri görögök és grúzok ellen vívott harcaik A m ben szerepl pre iszlám elemeknek sajátos stílusuk közös kifejezésmódjuk és tartalmuk van mely közös az anatóliai és közép ázsiai népi irodalommal Néhány történet pl Beyrek története még mindig élnek a török folklórban több kevesebb változtatásokkal A tizenkett b l két történet pedig a görög irodalomhoz kapcsolható

Muszlim elemek Dede Korkut könyvében

A legendagy jteményben szerepl tizenkét verses prózai elbeszélés formája megfelel a bels ázsiai török irodalom jellegzetes korai korszakban írott m vei stílusának Az oguz népek epikus hagyományában ezeket zeneszerszám kíséretében vagy énekelve adhatták el az ilyen m veket ozan nak vagy uzan nak hívjuk Maga az el adó a kés bbi ásikok bakhsik el djének tekintett uzandsi a legrégibb korok vándor dalnokaként reg seként járt törzsr l törzsre rizve és tovább adva a törzsek hagyományait emlékezetét Dede Korkut személye két korszak összekötojeként magán viseli mind az iszlám el tti sámán vallású mind az iszlám korszak sajátos vonásait A törzs tagjai egyrészt tisztelik benne a bölcs igazmondó sámánt ügyes mágust[2] aki megoldja a nehéz helyzeteket másrészt kikérik a véleményét mint az iszlám korabeli jámbor szenteknek elvonultságban élo szúfiknak és velíknek és elfogadják az általa osztott isteni áldást Személyisége viselkedése visszafogott bölcs megfontoltsága jól példázza azt a tendenciát amit csaknem valamennyi Iszlámra áttért keleti irodalom felmutathat jelesül a pogány kori történetek legendák és mesék utólagos legitimációját azáltal hogy az eseményeket és a szerepl k karaktereit Iszlám köntösbe burkolják

Ezt a technikát követik az arab népi románcok csakúgy mint Firdauszi Sahnameja vagy mint Dede Korkut Könyve Jóllehet Dede Korkut személye közelebb áll az si sámánok viselkedésmódjához sokkal elevenebb mint az iszlám kori elbeszél m vek mesél i dinamikusabban van jelen a m ben mégis azáltal hogy újra és újra az egy igaz Isten nevében oszt áldást és t emlegeti az iszlám kori hallgatóság számára sem egy a pogány varázslók közül többé ezáltal közelebb kerül a hallgatósághoz könnyebben befogadják történeteit Ezt az iszlamizáló vonulatot végig nyomon követhetjük a m ben még ha csak egy egy sor erejéig de mindig felbukkan valahol a versekben vagy magában a szövegben ezáltal is bizonygatva a sok si eredeti motívumot meg rzött legenda legitim voltát az iszlám korszak embere számára is elfogadható igazhit ségét

E számos muszlim jegy közül teszünk most néhányat vizsgálat tárgyává azon visszatér motívumok közül melyek leginkább megvilágítják a m iszlamizáló technikáját

Az Iszlám hittételei

Dede Korkut könyvében fellelhet ek az iszlám alapjaira támaszkodó hittételek a muszlim legendák a muszlim történelemmel kapcsolatos személyek és elemek és az ezek életéhez kapcsolódó egyéb információk is Jellegzetes eleme az elbeszélésnek hogy a harcokat általában valamely török h s közvetlen érintettsége váltja ki e harcok mégis végs soron az Iszlám hit érdekében védelmében zajlanak

Begil fia Emren így szól apjához “Mohamed hitéért hadd harcoljam érted

A 10 történetben Kadilik fia Yegenek imájában csakúgy mint a 9 történetbeli Begil fia Emren imájában fellelhet minden elem a Kegyes Koránra vezethet vissza Pontosabban az “Az szinte hit” cím szúrára szúra ismertebb elnevezéssel a “Kul huwa Allahu Mondd Allah az egyedülvaló E szúra Allah egységét egyetlen létez voltát bizonyítja s mint ilyen az iszlám dogmatikában központi helyet foglal el A teljes szúra így szól



“Mondd “Ó Allah az egyedülvaló

Allah az örökkévaló

Nem nemzett és nem nemzetett

És senki nem fogható hozzá

A Bevezet ben El iratban szerepl “hozzá nincs hasonló” kifejezés is megfelel Az szinte hit szúrabeliekben foglaltaknak Yegenek imája jó példát szolgáltat a magyarázó átvételre fordításra melyben az eredeti sorokat saját kifejezésekkel szavakkal adja el

“nem anyától születtél nem apától lettél”

Szóhasználatában azonban ragaszkodik az eredeti arab szavakhoz Samed és Ahad ezzel is jelezve hogy az ima nem Yegenek rögtönzése hanem az eredeti fohásznak teljesen megfelel török nyelv ima változat

Egyéb muszlim motívumok

Melekler angyalok

A könyvben az angyalok közül csupán kett Cebrail és Azrail lelhet fel

Begil fia Emren történetében Emren er tlensége pillanatában Istenhez fohászkodva Isten leküldi számára Cebrailt hogy tudassa Emrennel hogy negyven férfi erejét adta számára Itt Cebrail ugyanolyan szerepben lép fel mint a Koránban követként hírviv ként Urának kinyilatkoztatásait a próféták és más istent szolgálók számára való továbbadójaként

Azrail mint a halál angyala csak a Deli Dumrul történetben bukkan föl Hat helyen szerepel mint “vörös szárnyú“ A karakternek az iszlámon betöltött szerepéhez és jellegéhez való ragaszkodás itt is szembeötl Azrailnak számtalan szárnya van mindegyik “sokszín fényb l áll”

Próféták és a velük kapcsolatos történetek és motívumok

Ádám ördög

Kazilik Koca fia Yigenek mondja ezeket a sorokat a hetedik történetben

Te örökkévaló öröklétu Isten vagy

Te koronáztad meg Ádámot

Te átkoztad meg a Sátánt

B ne miatt el zted színed el l

Nimród nyilat l tt az égbe

Az ehhez hasonló sorok a Koránban számos helyen el fordulnak az Ádám és a Sátán közt történtekr l szólva

“A magaslatok szúra

áya Bizony mi megteremtettünk titeket Azután megformáztunk benneteket Ezután azt mondtuk az angyaloknak “Boruljatok le Ádám el tt k pedig mindannyian leborultak kivéve Iblíst nem tartozott azok közé akik leborultak

[Allah azt mondta “Mi tartott vissza téged attól hogy leborulj amikor megparancsoltam neked ” “Én jobb vagyok mint mondta amaz “engem t zb l teremtettél t pedig agyagból

Ő pedig azt mondta “Indulj innen lefelé a földre Hogy jössz te ahhoz hogy itt fennhéjázó légy Kifelé Megalázott leszel a megalázottak között

Még a vesztének elhalasztását kieszközl Iblís története is a Koránnak ugyanezen szúrájára vezethet vissza

[Iblís azt mondta “Adj nékem haladékot addig a napig amíg halottaikból föl nem támasztatnak

“Íme azokhoz tartozol akiknek haladék adatott” mondta Allah

[Iblís azt mondta “Azért mert tévútra vittél engem meglesem ket a te egyenes utadon

aztán nem tágítok t lük elölr l és hátulról és a jobb kezük fel l s a bal kezük fel l És úgy találod majd hogy a nagyrészük nem lesz hálás neked

[Allah pedig mondta “Pusztulj innen megvetve és el zve Bárki követ téged közülük bizony megtöltöm a gyehennát veletek mindannyiótokkal



Noé a Sátán és a szamár története

Az iszlám legendák köréb l történ utalásokra jó példa kínálkozik már a bevezet ben is A n kr l elítél en szóló részben egyértelm utalás történik a Noé és a szamár történetre melyet a Kasasü’l Enbiya cím m b l is ismerünk

“A szamár megtorpant és egyáltalán nem akart bemenni a bárkába mert Iblísz a farkába csimpaszkodott Amikor ezt Noé meglátta így szólt

Befelé te sátánfajzat

Így mesélte Így a szamár bement és vele együtt a Sátán is bement Amikor Noé meglátta a Sátánt így szólt

Átkozott téged meg ki hozott fel a bárkára Az így válaszolt Te hozattál fel engem mondván befelé te sátánfajzat A te parancsodra szálltam fel

Az el rat szövegében szerepl sorok egyértelm en erre a muszlim legendák között szerepl történetre utalnak

“Noé próféta szamara az oka Ezért tartson téged távol Allah Ne jöjjön t zhelyetek közelébe asszony

Ábrahám Nimród és a fáraó

Ábrahám neve Begil fia Emren történetében említtetik A versben Allah cselekedeteit idézve ezt olvashatjuk

“Ábrahámot meger sítetted

Uram b rbe tekerted

Felemelted t zbe vetetted

A tüzet kertté tetted

Nálad kerestem oltalmat

Segíts rajtam uram édes Istenem

Az Ábrahámot “b rbe tekerted csavartad” rész egyéb forrásokból nem ismert Ábrahám t zbe dobása valószín leg Nimród toronyépítésre vonatkozó parancsának következményeivel van összefüggésben Itt a göne colgamak b rbe tekerted a mázba vontad betakartad elfedted értelemben áll az író szerint

Ahhoz hogy a tüzet megközelíthessék nagysága és er ssége ellenére Iblís egy hajítógép elkészítését javasolja és azt is megmondja hogyan készüljön A t z melybe Ábrahámot vetették kertté alakul át ahol 7 napot tölt el Isten árnyékot adó angyalt küldött le hozzá aki barátkozott vele

“Nimród verje meg az Isten égbe menetelét így mesélte Akkor Nimród megparancsolta hogy készítsenek egy koporsót négy lábon állót két fogójút Egy lámpás a föld felé és egy az ég felé

Kazan Bey történetében szerepel a Fáraó említése

“A fáraó a karókat felállítatta s kivonult”

A Sad szúra 12 sorára való utalásként értelmezhetjük a fentebbi sorokat

“És már el ttük hazugsággal vádolták küldötteiket Noé ‘Ád és Fáraó a karók ura népei

A fáraó állandó koráni jelz ként el forduló “karók ura” szerkezet jelentése még nem tisztázott Lehet hogy a fáraó kínvallatására utal mely során a fáraó négy karót veret a földbe a megkínzandó személyt e karókhoz kötik kezeinél s lábainál fogva

Mózes

A könyvben is el forduló Mózes jelz je szintén egyértelm utalást tartalmaz a Korán több helyére

“Beszél Mózes botja fából van

Mózes egyik laqabja tiszteletbeli mellékneve volt a Kelimu’llahtir vagyis Isten szava mivel közvetlenül Istennel beszélt s ezért kapta e jelz t a beszél Mózest



Depegöz és Deli Dumrul története

Kakukk Zsuzsa: Örök kőbe vésve, 1985, Európa Kiadó, 308.o.

A dolgozatban használt jelölések megfelelnek az Orhan Saik Gökyay: Türk Dünyasindan secmeler dizisi Dedem Korkudun Kitabi, Istanbul, 2000. -című könyvében használtakkal.

u.o. cclxxxiii old

lásd: Nisá szúra 164 A’rif szúra 143 Tahá sz



loading...







Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 718
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2020 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site