Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE





BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

FUTURIZMUS A MUVESZETBEN

oktatás

+ Font mai mare | - Font mai mic







DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

FUTURIZMUS A MUVESZETBEN



FUTURIZMUS: avantgardista művészeti mozgalom századunk első harmadában, általános jellegzetessége a múlt és a jelen tagadása, a technika, a mozgás, a jövő, a sebesség, a dinamizmus dicsőítése - művészeti módszerére a modern élet sajátos kifejezőeszközeinek keresése jellemző.

Az irányzatok története a futurizmussal kezdődik. ( futuro = jövő )

Itt a gyökere a futuristák dinamizmus- és sebességkultuszának, a gép, a mozgás, a lendület istenítésének. Ezt hirdeti Russolo az Egy automobil dinamizmusa, Carra: Úszónők, Severini: Táncosnő, Balla: A pórázon vezetett kutya dinamizmusa című képe egyaránt. Marinetti Óda a versenyautomobilhoz című verse lírában képviseli e szemléletet.

A megszakított sorok, a ziháló felkiáltások, indulatszavak, a töredezett strófák, a profán és a lírai hangnem keverése, a merész metaforák érzékeltetik a géppel a természet fölött magát úrnak érző ember szédületét. A mindennapokban a vonat, a villamos, a mozi terjedése, a tempó gyorsulásának élménye párosul az einsteini relativitáselmélet és a bergsoni időfogalom megjelenésével tudományos téren. E hatások késztették Marinettit a sűrített közlésre: “Tegnap meghalt az Idő és a Tér”.

A láthatáron, a jövő képében ott a világméretű háború lehetősége is. A balkáni konfliktusok a hatalom közvetlen ígéretei az olaszoknak - a futuro így jelenti majd Marinettiék csoportjának a háború igenlését, később a fasizmus mellé sodródást.

1909: Marinetti kiáltványa: az élet át fog alakulni, a régi művészetet el kell törölni, a helyébe nőjjön fel a futurizmus. A szépség ideálja a modern jövő, a legjobb dolog a gép: robot, Az erős vagy gyors gép a legszebb. A gyönyörű élet gyors, mindig mozgásban van. A képekben is bennevan a mozgás. Olaszo.-ban sikeres, mert az izgatott tömegek várnak vmi-re, azt hiszik a futurizmus pont az. Nacionalisták, mert szeretik a háborút, ott gépek vannak, van mozgás. Legfőbb eszményük a gép.

Umberto Boccioni Folytonossági formák a térben című, 1913-ban készült, jól ismert alkotására gondolunk, vagy ennek előzményére, az 1912-es Térbe táruló palackra, önreflexióként teremti meg a szobrászat egész történetére visszavetíthető elméleti ambivalencia, melyben a tér egyszerre értelmezhető az ábrázolás tárgyaként és

közegeként. A szobor saját létezésének reflexiójaként helyezkedik el abban a térben, melyet egyidejűleg megjelenít. Ez a feszültség, melynek tulajdonképpeni feloldási kísérleteként jön létre a , a térben való elhatárolódás és folytonosság, diszkontinuitás és kontinuitás térelméleti problémájának jegyében áll. Hisz a szobor minden esetben kiszakít egy szeletet a térbőlmegtörve a dolgok közegének folytonosságát –, miközben az őt körülvevő, rajta kívüli teret egyidejűleg hatósugarába vonja, fenntartva a megakasztott kontinuitást. Nem tud kilépni zártságából, csupán egy illúzió révén érzékelteti a mozgást, mely által mintha a külső térbe kilépve visszatekintene önmagára. Azonban minden szükségképpeni zártsága ellenére a szobor közvetlen kapcsolatban létezik az adott érzékletes térrel. Térábrázolás és térbeliség ambivalenciájában a plasztikai alkotás egyidejűleg meghatározó és meghatározott, sajátos erejével strukturálja az őt strukturáló teret.


A tárgyszobrászat szempontjából abban rejlik ennek a kiáltványnak a forradalmi jelentősége, hogy Marinetti a sebességet és a gépeket állította előtérbe, sőt egy versenyautót a samotrákéi Nikénél szebbnek minősített és tartott. Az autó a modern idők legjellegzetesebb tárgya, de ugyanakkor az ipari termelés fontos mérföldköve. Marinetti fentebbi kijelentésével egy közfogyasztási tárgyra helyezte a hangsúlyt, körvonalazva a tárgyszobrászat megjelenésének lehetőségét. A futuristák szerint a gép legfőbb jellemzője, hogy mozgást és dinamizmust hoz létre és gerjeszt. Baudrillard szerint az autó a szó valódi értelmében vett tárgy, ami kiemelkedik a tárgyak sokaságából. Egy másik, ezt követő fordulópont a futurista szobrászat 1912-ben megjelent (technikai) kiáltványa, amelyben Boccioni saját szobrászatát hozta fel példaként a szobrászat általános megújulására. Boccioni tagadta a bronz és a márvány kizárólagosságát, azok költői és hagyományos finomságát a szobor felépítésében. Szerinte akár húsz különböző anyagból is fel lehet építeni egy szobrot úgy, hogy az plasztikai élményt nyújtson. Boccioni különböző anyagokatüveg, fa, papír, vas, cement, haj, bőr, textília, tükör, villanyfény stb.sorolt fel, amivel új lökést adott az avantgárde művészet további fejlődéséhez. Boccioni szerint a szobrászat megújításának egyedüli útja és lehetősége a “sculptura d’ambiente”, amelyben a szobor kitör és folytatódik a térben, magáévá téve azt. Szerinteannak a tárgynak a központi magvából kell kiindulnunk, amelyet meg akarunk alkotni, mert csak így fedezhetjük fel azokat az új törvényeket, azokat az új formákat, amelyeket e tárgyak láthatatlanul, de matematikailag a szemléletes plasztikai végtelenhez és a belső plasztikai végtelenhez kapcsolnak. Az új plasztikus művészet tehát a dolgokat összekapcsoló és átmetsző atmoszferikus síkok megjelenítése lesz gipszben, bronzban, üvegben, fában és más anyagokban.”A kiindulópont tehát a szobor belső magjának a térbeli kisugárzása építészeti spirál formájában. Boccioni transzcendentalizmusnak nevezte látomását, amelyben a szobrászat úgy keltheti életre a tárgyakat, hogy ábrázolja áthatolásuk rendszerét. “A tárgyak nem léteznek elszigetelten, önmagukban: átvágják és megosztják a környező teret. A tárgy és a tér arabeszket alkotó irányvonalakban metszik egymást.”






Ezt a forradalmi elméletet leginkább a Térbe táruló palack című munkája, amelyik 1912-ben készült, tükrözi és demonstrálja. Herbert Read szerintez a merészen eredeti szobor bizonyos tekintetben Picasso 1914-es Abszintos poharának előfutára; a palack belső fele feltárul, az üveg anyagtalanságát pedig a nyílt spirálforma dinamikus ritmusa érzékelteti.”

Amikor a század első éveiben Boccioni egy készen talált ablakkeretet helyezett el egy plasztikájában, nyilvánvalóvá tette, mennyire nem természetesek azok a határok, amelyek a művészek karanténját körbeveszik. Boccioni nyomában a futuristák, majd a dadaisták új műfajokat bocsátottak útjukra, mint amilyen a kollázs vagy az assemblage, amelyek a művészet határait látványosan nyitották meg a nem művészet irányába.


Amint a futurizmus is imitatív vagy hedonisztikus játékká züllött, úgy vált moráltalan és önmagáért való játékká az expresszionizmus is a képarchitektúrában, amelynek 'alkotói' amellett nem átallják műveiket kollektív megnyilvánulásoknak hazudni. Ez a játékos műgyerekeskedés nem elszigetelt és véletlen jelenség: a kultúra szenilitásának a jele. Amint az ember is elöregedve, újra gyerekes vonásokat mutat, úgy a kultúra is. Abban is megvan az analógia, hogy ez a szenilis gyerekség, ellentétben a primitív, valódi gyermekséggel, visszatetsző és ellenszenves, még csak kedvesség sincs benne. A taktilizmus, képarchitektúra és az összes többi vak és kétségbeesett kísérlet a paralitikus tüneteket képviselik a művészet agóniájában

A futurizmus kezdettől fogva a kultúra és a társadalmi értékrend megváltoztatásához kapcsolta egész programját, így nem véletlen, hogy a dadaizmus és szürrealizmus ezeket a vívmányokat vitte majd a későbbiekben tovább.









Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 1479
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2019 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site