Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE





BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

SPANYOLORSZÁG - Bevezetés, Önkéntes biztosítás

földrajz

+ Font mai mare | - Font mai mic







DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

SPANYOLORSZÁG




1.  Bevezetés

Spanyolország társadalombiztosítási rendszere két szinten működik, vagy a védelem két módszerét foglalja magában: a járulékalapút és a nem-járulékalapút.

   A járulékalapú módszer

Hat fő járulékalapú rendszer van:

     az általános rendszer, amely átfogja az összes alkalmazottat, akik nem tartoznak speciális rendszerekhez, továbbá a köztisztviselők néhány kategóriáját;

     öt speciális rendszer a mezőgazdasági ágazat, az egyéni vállalkozók, a háztartási személyzet, a bányászok és a tengerészek számára.

Ezen felül speciális járulékalapú rendszerek működnek a köztisztviselők és az egyetemi hallgatók számára, és ez utóbbi speciális védelmet nyújt (seguro escolar).

A rendszerek kötelezők: minden dolgozó köteles járulékot fizetni abban a rendszerben, amely megfelel tevékenységi területének. Senki sem lehet párhuzamosan biztosított két, egyazon foglalkozás számára szánt biztosítási rendszerben.

   Nem-járulékalapú módszer

A nem- járulékalapú ellátásokat olyan személyeknek szánják, akik segítséget igényelnek, akik nem rendelkeznek kellő pénzügyi eszközzel ahhoz, hogy mindennapi igényeiket ki tudnák elégíteni, még akkor is, ha soha sem fizettek társadalombiztosítási járulékot, vagy nem fizették megfelelő ideig ahhoz, hogy jogosultak legyenek a járulékalapú ellátásokra.

A nem-járulékalapú ellátások magukban foglalják:

     az egészségügyi ellátást;

     öregségi és rokkantsági nyugdíjakat;

     a munkanélküli segélyt;

     a rendszeres pénzsegélyeket eltartott gyermekek számára.

Van azonban az embereknek egy korlátozott csoportja, akik további ellátásokat igényelhetnek az államtól, vagy kisebb, regionális hatóságoktól. Az ilyen támogatás főként az idősek és a rokkant személyek számára áll rendelkezésre.

   Önkéntes biztosítás

Spanyolországban az általános társadalombiztosítási rendszerhez önkéntes alapon nem lehet csatlakozni. Azonban bármely kötelező biztosítási rendszerben a tagságot önkéntes alapon lehet fenntartani akkortól, amikor az ember már nincs alkalmazásban. Ezt az önkéntes, folytatólagos biztosítást egy convenio especial (speciális szerződés) néven ismert szerződés alapján lehet megvalósítani, amit az érintett személy és az Általános Társadalombiztosítási Pénztár Tartományi Hivatala között kötnek (Dirección Provincial de la Tesorería General de la Seguridad Social), vagy meg lehet kötni a Tengerészek Társadalombiztosítási Intézetének Tartományi Hivatalával is (Dirección Provincial del Instituto Social de la Marina). E társadalombiztosítási intézmények címei megtalálhatók az alábbi 10. részben.

   Nyilvántartásba vétel

Amikor Ön először kezd dolgozni Spanyolországban, nyilvántartásba kell magát vetetni a társadalombiztosításnál, és így a megfelelő rendszer tagjává válik a törvény által meghatározott időn belül. Ha az ember egyéni vállalkozó, akkor magának kell kérelmeznie a tagságot, és a nyilvántartásba vételt is maga intézi. Ha alkalmazott, akkor munkáltatójának kell gondoskodnia ezekről az eljárásokról.

A társadalombiztosítási tagság kötelező, és végighúzódik a kedvezményezett egész, dolgozó életén. Akkor jön létre, amikor a munka először elkezdődik.

Nyilvántartásba vételkor Ön kap egy nyilvántartási igazolványt (documento de afiliación), amely Önről és családjának tagjairól tartalmaz személyes adatokat, valamint a nyilvántartási számot. Ezt a dokumentumot gondosan őrizze meg.

Miután egy dolgozó nyilvántartásba került, pályáján változások jelentkezhetnek (állásváltozás, munkanélküliség, katonai szolgálat, stb.). Az ilyen változások a következőképpen érintik az ő biztosítási státuszát. Amikor valaki egy állásban elkezd dolgozni, aktív társadalombiztosítási járulékfizetővé válik, és következésképpen biztosított lesz. A foglalkoztatás/járulékfizetés időszakait altas-ként ismerik. Bajas-nak nevezik azokat az időszakokat, amikor az emberek nincsenek állásban.

A társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságnak csaknem mindig előfeltétele az alta státusz. Meg kell azonban figyelni, hogy számos olyan helyzet van, ami „asszimilált”, vagyis úgy kezelik, mint aktív járulékfizetési időszakot (altas), noha az érintett személy nincs állásban.

   Járulékfizetés

A társadalombiztosítási járulékok összegét minden dolgozóra vonatkozóan a járulékalap egy bizonyos százalékaként számítják ki. A járulékkulcs évente változik.

Az általános rendszerben a járulékalap körülbelül megfelel az alkalmazott személy aktuális fizetésének. Van azonban egy minimális korlát, amely egyenlő a minimumbérrel (SMI) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, és egy maximális határ, amely a minimálbér ötszörösénél egy kicsit több.

Az egyéni vállalkozók speciális rendszerének tagjai csak nem-foglalkozási eredetű kockázatokra fizetnek járulékot, ilyen például a betegség. Igényelhetnek ellátást munkaképtelenség esetén, feltéve, hogy önkéntes megállapodásokat kötnek a járulékfizetésről, hogy fedezze ezt a tartományt. Az összeget, amin a járulékfizetés alapul, maga a biztosított személy határozza meg, és van minimális és maximális szintje.

Az alkalmazottak nem felelősek a társadalombiztosítási járulékok befizetéséért, mivel ezért a munkáltatók felelnek. A munkáltató befizeti a járulékoknak a ráeső és a dolgozóra eső részét egyaránt. Ez utóbbit az alkalmazott bruttó keresetéből vonják le ugyanúgy, ahogy a jövedelemadó is levonásra kerül.

Az egyéni vállalkozók járulékaikat maguk kötelesek befizetni.

   Társadalombiztosítási intézmények

A társadalombiztosítás igazgatási és ügyviteli feladatait hat intézmény látja el: az általános társadalombiztosítási pénztár (TGSS), a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (INSS), a Nemzeti Egészségbiztosítási Intézet (Insalud), a Nemzeti Intézet a Migráció és a Szociális Szolgáltatások Kezelésére (Imserso), a Nemzeti Foglalkoztatási Intézet (INEM) és a Tengerészek Szociális Intézete (ISM).

A fenti intézmények tartományi hivatalainak címeit az alábbi 10. részben soroltuk fel.

Az általános társadalombiztosítási pénztár (Tesorería general de seguridad social, TGSS) felelős a munkáltatók nyilvántartásba vételéért, alkalmazottak és egyéni vállalkozók tagként való felvételéért, valamint azért, hogy meggyőződjenek arról, hogy aktív járulékbefizetői státuszban vannak (alta), a járulékok beszedéséért, az összes ellátás kifizetéséért és az E 101-es, E 102-es és az E 103-as nyomtatványok kiadásáért a migráns dolgozókat érintő törvénnyel kapcsolatban.

A Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (INSS) felel minden készpénzellátás kiszámításáért és odaítéléséért (kivétel a munkanélküli segély), amit az összes rendszerben nyújtanak (kivéve a tengerészek speciális rendszerét, és a nem-járulékalapú öregségi és rokkantsági nyugdíjakat).

A Nemzeti Egészségbiztosítási Intézet (Insalud) felelős az orvosi ellátások (egészségügyi) igazgatásáért, ügyviteléért. A Fenti intézmény saját, egészségügyi központokból álló hálózattal rendelkezik, de más egészségügyi központok is részt vehetnek a rendszerében. Az Insalud egész Spanyolországban nyújt orvosi ellátást, kivéve az alábbi autonóm közösségeket, ahol az orvosi ellátások igazgatása és ügyvitele az alábbi intézmények felelősségi körébe tartozik:

     Andalúzia: az andalúziai egészségügyi szolgálat (SAS);

     Katalónia: a Katalán Egészségügyi Intézet (ICS, Institut Catalŕ de la Salut);

     Valencia: a valenciai egészségügyi szolgálat (Servasa);

     Baszkország: Baszkország egészségügyi szolgálata (Osakidetza);

     Navarre regionális közössége: a navarrei egészségügyi szolgálat (Osasunbidea);

     Galícia: a galíciai egészségügyi szolgálat (Sergas);

     Kanári-szigetek: a Kanári-szigetek egészségügyi szolgálata (Sercasa).

Az Intézet a Migráció és a Szociális Szolgáltatások Kezelésére (Imserso) adminisztrálja a nem-járulékalapú nyugdíjakat, és az időseknek és rokkant nyugdíjasoknak szánt ellátásokat a tisztán orvosi ellátásoktól eltekintve. E szolgáltatások ügyvitelét, igazgatását az autonóm közösségek végzik, kivéve Ceuta-ban és Melilla-ban.

A Nemzeti Foglalkoztatási Intézet (INEM) felel a munkanélküli segélyek adminisztrációjáért és folyósításáért, az emberek munkába helyezéséért a foglalkoztatási hivatalokon keresztül, a szakmai képzésért, és általában a foglalkoztatáspolitikáért.

Végül, a Tengerészek Szociális Intézete (ISM) felel a tengerészek speciális rendszeréért, és segítséget nyújt nekik. Irodáin keresztül (lásd a 10. részt) segít a tengerészek állásba helyezésében, és megadja nekik a munkanélküli segélyt.

   Panaszok

Amennyiben bármely társadalombiztosítási intézmény döntésével nem ért egyet, panaszt nyújthat be az intézménynél. A döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell ezt megtenni. Ha a társadalombiztosítási intézet elutasítja az Ön panaszát, akkor a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bírósághoz (Juzgado de lo social) lehet fordulni. Ha nem ért egyet a bíróság döntésével, akkor az autonóm közösség legfelső bíróságához fellebbezhet, amely az előbb említett társadalombiztosítási bíróság fennhatósága.

   A különválás hatása a társadalombiztosítási ellátásokra, válás és családelhagyás

Ezek a családi helyzetek a társadalombiztosítás szempontjából komplikációkat okozhatnak. Megoldásuk legjobb útja, ha a megfelelő igazgatási intézmény tartományi hivatalánál keresünk segítséget (INSS, ISM, INEM, stb.).

Ha a fő kedvezményezett (általában házastárs) biztosításának kedvezményezettjeként Ön jogosult az orvosi ellátásokra, és már nem él együtt házastársával, akkor egy orvosi ellátási kártya beszerzése céljából fordulhat az INSS helyi tartományi hivatalához, saját maga és az Önnel élő gyermekei ügyében.

Különleges családi helyzetekben, árvanyugdíjat, családi pótlékot, rokkantsági segélyt, és általában minden, kicsiknek vagy munkára alkalmatlanoknak odaítélt ellátást annak a személynek folyósítanak, aki a kisgyermeket, vagy munkára képtelen személyt eltartja.

2.  Betegség és anyaság

A.   TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK

Társadalombiztosítási egészségügyi ellátásokat az alábbi kategóriákba tartozó személyeknek nyújtanak:

     aktív járulékfizető, a társadalombiztosítási rendszerben tag dolgozóknak (alta). Ennek az ellátásnak a céljaiból a dolgozókat aktív járulékfizetőknek (asszimiláltaknak) tekintik, még akkor is, ha a munkáltató nem teljesítette biztosítási kötelezettségeit;

     nyugdíjasok, és társadalombiztosítási ellátásokban rendszeres időközönként részesülő személyek;



     a kedvezményezett házastársa, vagy az a személy, akivel együtt lakik – ebben az esetben a kérelem időpontja előtt legalább egy évig; a kedvezményezett gyermekei; és a kedvezményezett bátyjai vagy nővérei, vagy házastársa szintén jogosultak ezekre az ellátásokra, feltéve, hogy ezek a személyek a kedvezményezettel élnek és az ő eltartottjai (függnek tőle), és hogy nem kapnak a minimálbér több mint dupláját kitevő jövedelmet, és semmilyen más oknál fogva nem jogosultak az egészségügyi ellátásra;

     olyanok, akik elváltak, vagy különélnek, amint azt fent említettük, akiket házastársuk kedvezményezettjének tekintettek abban az időpontban, amikor a különválás vagy különélés véglegessé vált, feltéve, hogy nem jogosultak jóléti ellátásra semmilyen más oknál fogva;

     spanyol emigránsok, akik ideiglenes Spanyolországi tartózkodásuk idején, vagy amikor visszatérnek, önkéntes egészségbiztosítási szerződést kötnek, mivel másképpen nem lennének jogosultak az egészségügyi ellátásokra;

     spanyolok, és bizonyos országok állampolgárai, akik Spanyolországban élnek, és nincsenek megfelelő pénzügyi eszközeik a fenntartásukra.

Egy kedvezményezett és házastársa, továbbá gyermekei azon a napon szerzik meg egészségügyi ellátásra való jogosultságukat, amikor aktív társadalombiztosítási járulékfizetőkké válnak.

   Miként kérelmezzük a kezelést

Ahhoz, hogy orvosi kezelésben részesüljünk, érvényes társadalombiztosítási kártyával, az egyéni egészségügyi kártyával kell rendelkeznünk.

Csak a társadalombiztosítási egészségközpontok hálózata, vagy a társadalombiztosítási rendszerrel kötött megállapodás alapján működő orvosi központok nyújthatnak kezelést. Az egyéb egészségügyi központokban nyújtott kezelést általában nem fedezi a társadalombiztosítás.

   Az egészségügyi ellátások típusai

Az általános rendszer fedezi az orvosi kezelést, akár otthon, akár egy orvosi, vagy egészségügyi központban, vagy kórházban kapjuk meg. Beutaló nélkül, közvetlenül fordulhatunk a családi orvoshoz, gyermekgyógyászhoz, vagy fogorvoshoz. A többi szakorvos tekintetében szükségünk lesz egy beutalóra, amit az alapellátásban orvosi gyakorlatot folytató szakembertől kapunk. Mindegyik beteg egészségügyi körzetében a beteg választhatja ki családi orvosát, vagy gyermekorvosát, feltéve, hogy az egyes orvosokhoz rendelt betegek száma nem haladja meg az adott területre megállapított határszámokat.

Sürgősségi (felvételes) egészségügyi központban kapott sürgősségi ellátást (hospitalizációval, vagy a nélkül) és kórházi felvételt ugyancsak fedez a biztosító. A sürgősségi esetek kivételével a betegnek rendelkeznie kell egy orvos feljegyzésével ahhoz, hogy felvegyék a kórházba. Ahol nincs arra lehetőség, hogy a beteget a rendes, szokásos közlekedési eszközökön szállítsák, ott az egészségügyi szállítás (mentő) költségeit a társadalombiztosítási rendszer fedezi.

Az orvosi ellátást általában díjtalanul biztosítják. A pszichiátriai segítségnyújtást és a fogorvosi ellátást azonban nem fedezik teljeskörűen.

Bizonyos kedvezményezetteknek, nevezetesen nyugdíjasoknak és munkahelyi balesetet, vagy foglalkozási betegséget követően készpénzellátásra jogosult személyeknek, akik járóbetegek, a gyógyszerkészítményeket díjtalanul bocsátják rendelkezésére. A többi kedvezményezett a gyógyszerköltségek egy bizonyos arányát (a gyógyszer árának általában 40%-át) maguk kötelesek kifizetni. A kórházi kezelés alatt kapott gyógyszerek díjtalanok.

A társadalombiztosítási rendszer fedezi a sebészeti, és ortopédiai protéziseket, és a mechanikusan hajtott járműveket rokkant személyek számára. Nem fedezi azonban a műfogsorokat, vagy a szemüvegeket.

Díjtalan a rehabilitációs képzés is olyan esetekben, ahol a konzultáló orvos ezt szükségesnek ítéli.

Végül, a hajók a tengeren a nap bármely időpontjában kaphatnak orvosi tanácsot a Tengerészek Társadalombiztosítási Intézetének (ISM) Rádiós Orvosi Központjától.

   Külföldi utazás

Ha Ön jogosult a spanyol társadalombiztosítási egészségügyi ellátásokra, és egy másik Tagállamba utazik az Európai Unióban, vagy az Európai Gazdasági Térségben, akkor utazás előtt be kell szereznie a megfelelő űrlapot a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet (INSS) helyi irodájától.

   Speciális rendszerek különleges szabályai

A tengerészek speciális rendszerében különleges rendelkezések vannak a fedélzeten jelentkező betegségek és balesetek ügyében, valamint az idegen kikötőkből származó betegségek és balesetek tekintetében is. További információt lehet beszerezni erről a Tengerészek Szociális Intézetétől (ISM) (lásd az alábbi 10. részben felsorolt címeket).

   Rokkant személyek speciális programjai

Minden rokkant személynek, akik egyébként nem lennének jogosultak e rendszer segítségére, díjtalan egészségügyi ellátásban és díjtalan gyógyszerellátásban kell részesülnie, amit a társadalombiztosítási rendszer nyújt. Rokkant személyek részesülhetnek továbbá funkcionális és pszichoterápiás rehabilitációs programokban, pszichológiai kezelésben és iránymutatásban, általános és szakoktatásban, valamint foglalkozási rehabilitációban, stb.

Három évnél idősebb személyek, akik legalább 33%-os rokkantsággal rendelkeznek, és akik számára fizikailag kizárt a tömegközlekedés igénybevétele, mobilitási segélyt kaphatnak, vagy fedezhetik szállítási költségeiket.

B.   TÁPPÉNZ, ANYASÁG ÉS TERHESSÉG ALATTI KOCKÁZATOK

Készpénzellátást folyósítanak azoknak a dolgozóknak, akik ideiglenesen képtelenek a munkára anyaság és terhesség alatti kockázatok miatt.

A munkaképtelenség lehet egy hétköznapi betegség, vagy nem foglalkozási eredetű baleset, továbbá munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség következménye (a megfigyelési időszakokat beszámítják).

Bármilyen társadalombiztosítási rendszerben az anyasági ellátásokat olyan dolgozóknak ítélik oda, akik jogosultak anyaság, adoptálás, vagy nevelőszülői tevékenység miatt szabadságra menni.

Olyan esetekben, ahol a dolgozó nőnek állást kell változtatnia, mert az állása negatívan hat saját, vagy magzatának egészségére, azonban bármilyen ok miatt nem tudja ezt megtenni, a foglalkoztatási szerződés felfüggesztésének időszaka alatt ellátásban kell részesülnie a terhesség alatti kockázat kezelésére.

Minden alkalmazott személy, aki aktív társadalombiztosítási járulékfizető, vagy akként kezelik, jogosult ezekre az ellátásokra. Ha az ideiglenes munkaképtelenség munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség eredménye, a dolgozót minden esetben aktív járulékfizetőnek tekintik.

Ahol az ideiglenes munkaképtelenség egy egyszerű baleset következménye, vagy munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség okán alakult ki, nincs minimális járulékfizetési idő, amit teljesíteni kellett volna. Azonban ott, ahol a munkaképtelenség egy egyszerű betegség következménye, 180 járulékfizetésben teljesített nappal kell rendelkezni a megelőző öt évben. Ami az anyaságot illeti, az érintett személynek a társadalombiztosításnál nyilvántartásban kell lennie, aktív járulékfizetési státusszal kell rendelkeznie (alta), a szülés, vagy a nevelőszülői igazgatási, vagy bírósági döntés, vagy az adoptálással kapcsolatos bírósági döntés időpontját közvetlenül megelőző öt évben 180 járulékfizetéses napot kellett teljesítenie.

   Várakozási idő, türelmi idő és maximális idő

Az ellátás általában négynapi várakozási idő végén folyósítható. A gyakorlatban azonban sok munkáltató tovább folyósítja a béreket ebben az időszakban. Nem követelmény a várakozási idő, ahol az ideiglenes munkaképtelenség munkahelyi baleset, foglalkozási betegség, vagy anyaság következménye.

Ahol az ideiglenes munkaképtelenség baleset, betegség következménye, függetlenül annak okától, az ellátást 12 hónapig fizetik, amit további hat hónappal lehet meghosszabbítani, ha úgy vélik, hogy a dolgozót gyógyultnak lehet nyilvánítani.

Foglalkozási betegségek megfigyelési időszaka alatt az ellátást hat hónapig fizetik, amit további hat hónappal lehet meghosszabbítani.

Bizonyos esetekben az ellátás folyósítása maximum 30 hónapra hosszabbítható a munkaképtelenség kezdő napjától számítva.

Az anyasági segélyt 16 hétig folyósítják (18 hétre lehet meghosszabbítani ikerszülés esetén). Adoptáció esetében, és (adoptáció előtti és állandó) nevelőszülői tevékenység esetén, ahol a gyermekek legfeljebb hatévesek lehetnek, az ellátásokat 16 hétig folyósítják, amit a második adoptált, vagy nevelőszülői ellátásba vett gyermek után minden gyermek esetében rögtön meghosszabbítanak két héttel.

   Az ellátás összege

Munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében kialakult ideiglenes munkaképtelenség esetén a készpénzellátás a számítási alap 75%-át teszi ki (base reguladora), összhangban egy bizonyos időszak alatt fizetett járulékokkal.

Egyszerű betegség, vagy nem foglalkozási baleset okozta ideiglenes munkaképtelenség esetén az ellátás a számítási alap 60%-ának felel meg (a megelőző hónap napi járulékalapja), a negyedik naptól a huszadikig, és ezt is beleértve, majd ezt követően 75% lesz.

Az anyasági segély a számítási alap 100%-ának megfelelő összeg (a szabadság kezdetét megelőző hónap járulékalapja).

Terhesség alatti kockázat esetében a megfelelő számítási alap 75%-ának felel meg az ellátás, amit a foglalkoztatási szerződés felfüggesztésének első napjától kell folyósítani.

Egyszerű betegség, vagy közönséges baleset alkalmával a folyósításért vállalt felelősség a munkáltatóé az ellátás kezdetétől a 15. napig. A 16. naptól kezdve az INSS, vagy együttműködő intézménye vállalja fel a felelősséget a kifizetésekért, amit közvetlenül a kedvezményezetthez juttatnak, vagy a munkáltatón keresztül juttatják célba. Munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén az INSS, vagy az együttműködő intézmény (Mutua de Accidentes de Trabajo y Enfermedades Profesionales) felel az ellátás kifizetéséért a munkából való hiányzás első napja utáni naptól, miközben a munkáltató felelős a teljes bér kifizetéséért a munkából való hiányzás első napjától kezdve. Anyaság vagy terhesség alatti kockázat esetén az INSS felelős az ellátás kifizetéséért az első naptól kezdve.

   Különleges rendszerek speciális szabályai

Az egyéni vállalkozók speciális rendszerében az ideiglenes munkaképtelenségre járó ellátást folyósítják betegség, vagy baleset nyomán a 15. naptól kezdve, ahol az első nap az, amelyen az egyéni vállalkozó többé már nem volt képes szakmáját gyakorolni a fenti két ok bármelyike miatt. Az ellátás a dolgozó havi járulékalapjának 60%-ával egyenlő a 15. naptól a 20. napig, és ezt is beleértve, majd utána 75%.

3.  Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek

A spanyol társadalombiztosítás rendszerében nincs külön rendszer, amely a munkahelyi baleseteket és a foglalkozási betegségeket kezelné. Ha azonban a dolgozókkal előfordul ilyen, akkor speciális ellátásokban részesülnek az előbb már említett ellátások mellett.

Egy munkahelyi baleset bármilyen testi sérülés lehet, amit a dolgozó munkája alatt, vagy annak következtében szenved, és hasonlóképpen áll ez a betegségekre is, amiket nem lehet foglalkozási betegségeknek tekinteni, hiszen nem szerepelnek a vonatkozó listán, azonban a dolgozók mégis munkafeladataik végrehajtása alatt kapják el e betegségeket. A munkahelyre vezető úton, vagy az onnan való távozás alatt szenvedett baleseteket munkahelyi balesetnek tekintik. Foglalkozási betegségnek minősül bármilyen olyan betegség, amely szerepel a foglalkozási betegségek listáján.

   Orvosi ellátások

Az orvosi ellátásokat a 2.A. részben ismertetett szabályok szerint és a lehető legnagyobb mértékben bocsátják rendelkezésre. Ide tartozik a díjtalan gyógyszerellátás biztosítása csakúgy, mint a rehabilitációs képzés tekintetében felmerülő összes ellátás.

   Ideiglenes munkaképtelenség és munkahelyi baleset miatti kártérítés

Ha munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség okoz ideiglenes munkaképtelenséget, a 2.B. részben közölt szabályok érvényesek. Amennyiben a munkáltató hanyagsága merül fel, lásd az alábbiakat.




Állandó munkaképtelenség esetében a 4. részben közölt szabályok érvényesek. Ezen felül azonban egy átalányösszeget lehet odaítélni. Végleges természetű sérülések, csonkulások vagy deformitások, amelyeket munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség okozott, és amelyek testi korlátozottságot eredményeznek az alkalmazott személy számára anélkül, hogy állandó munkaképtelenséghez vezetnének, az érintettet egy egyösszegű kifizetésre teszik jogosulttá. Fel kell azonban tüntetni őket a sérülések jóváhagyott listáján.

   Halálozási segély

Ha munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség okoz halált, egy különleges átalányösszeget ítélnek oda a 6. részben leírt általános ellátások mellett. Ekkor az özvegy házastárs a megfelelő havi számítási alap hatszorosának megfelelő összeget kap. Mindegyik árva megkapja az egyhavi számítási alapnak megfelelő összeget. Ha nincs özvegy házastárs, akkor a hathavi kifizetéseket megosztják az árvák között. Ahol sem házastárs, sem árvák nem jogosultak a segélyre, az anya és az apa kapja meg a számítási alap 12 havi kifizetéseinek megfelelő összeget, ha még mindketten élnek, és ha csak egyik szülő él, akkor kilenc havi kifizetésben részesül.

   Hanyagság a munkáltató részéről

Minden munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség tekintetében eszközölt ellátást 30%-50% közötti összeggel emelnek meg akkor, ha a balesetet, vagy a betegséget a munkáltató hanyagsága okozta, azaz nem tett eleget kötelezettségeinek a munkahelyi egészség és biztonság tekintetében.

A munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség okán járó ellátásokat akkor is odaítélik, ha a munkáltató nem teljesítette a dolgozó részéről, illetve nevében, számára felmerülő kötelezettségeit.

4.  Állandó munkaképtelenség

Az állandó munkaképtelenség olyan helyzet, amelyben a dolgozó teljesítette az előírt kezelési folyamatot, és igazoltan gyógyítottnak minősül orvosilag, és súlyos anatómiai vagy működésbeli hibákat mutat, amelyek valószínűleg állandók lesznek, és csökkenteni fogják részben vagy egészben a munkaképességét.

A munkaképtelenségi ellátásokat olyan személyeknek folyósítják, akik fiatalabbak 65 évesnél, vagy akik ennyi idősek, azonban munkára képtelennek nyilvánították őket, de nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Az állandó munkaképtelenségre folyósított ellátásokat öregségi nyugdíjakként ismerik akkor, ha a kedvezményezettek 65 évesnél idősebbek, ez azonban semmilyen változást nem jelent az ellátás folyósításának feltételeiben.

   A jogosultság megfelelési feltételei

Az érintett személynek állásban kell lennie, ahol biztosított, vagy egy olyan helyzetben, ahol ennek minősül (alta), miközben munkaképtelen. Ezt a feltételt mindig teljesítettnek tekintik abban az esetben, ha a munkaképtelenség munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség következménye. A feltételt nem kell teljesíteni abszolút és állandó munkaképtelenség esetén, vagy súlyos rokkantság fennállásakor, feltéve, hogy legalább 15 járulékfizetéses évet teljesített az érintett személy, amiből három abba a 10 évbe esik, amely megelőzte munkaképtelenségének kinyilatkoztatását.

Nincs minimális járulékfizetési követelmény, ahol a munkaképtelenség egy egyszerű baleset, vagy munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség következménye. Másrészről az olyan rokkantságnál, amely egy egyszerű betegség következménye, az érintett dolgozónak az életkora szerint meghatározott évszám alatt kellett járulékfizetését teljesítenie.

   A rokkantság mértéke és az ellátás összege

Részleges (33%-os, vagy ennél nagyobb mértékű) állandó munkaképtelenség eseteiben arra a foglalkozásra nézve, amit a kérdéses dolgozó általában űzött, az ideiglenes munkaképtelenségre vonatkozó ellátás kiszámításának céljára alkalmazott számítási alap 24 havi kifizetésével egyenlő átalányösszegből áll az ellátás.

Teljeskörű állandó munkaképtelenség esetén az alkalmazott személy által általában gyakorolt foglalkozásra nézve (teljes rokkantság) az ellátás a megfelelő számítási alap 55%-ával egyenlő nyugdíjból áll. 55 évesnél idősebb személyek esetében, akik nehezen találnak munkát, a nyugdíj összege a számítási alap 75%-a.

Teljeskörű állandó rokkantság eseteiben, bármilyen fajta foglalkoztatásról legyen szó, az ellátás egy, a számítási alap 100%-ával egyenlő nyugdíjból áll.

Súlyos rokkantság eseteiben, azaz abszolút rokkantság fennállásakor, amely állandó figyelmet követel a rendes mindennapi személyes igényeket tekintve, például az evés, az öltözködés stb., az ellátás a számítási alap 150%-ával egyenlő nyugdíjból áll.

   Nem-járulékalapú rokkantsági nyugdíj

Azok a munkaképtelen személyek, akik nem rendelkeznek kielégítő pénzügyi forrásokkal, és akik sohasem fizettek társadalombiztosítási járulékot, vagy nem kielégítő ideig fizették azt, hogy jogosultak legyenek egy járulékalapú nyugdíjra, jogosultak lehetnek egy nem-járulékalapú rokkantsági nyugdíjra.

Egy ilyen rokkantsági nyugdíj megfelelési feltételei abban állnak, hogy a kedvezményezettnek:

     18 évnél idősebbnek és 65 évnél fiatalabbnak kell lennie;

     jogszerűen Spanyolország lakosának kellett lennie öt évig, amelyből kettőnek közvetlenül meg kellett előznie az érintett személy kérvényének dátumát;

     legalább 65%-ban kellett érintettnek lennie egy krónikus betegségben vagy rokkantságban;

     nincs megfelelő jövedelme.

Azok, akiket a rokkantság, vagy egy krónikus betegség legalább 75%-ban érint, és állandó figyelmet igényelnek egy másik személy részéről, 50%-os nyugdíjkiegészítést kaphatnak.

5.  Nyugdíjazás és öregségi nyugdíjak

   Járulékalapú öregségi nyugdíjak

Azok, akik szerepelnek a társadalombiztosítás nyilvántartásában, és aktív járulékfizetők (alta), vagy annak tekintik őket (például azok, akik saját akaratukon kívül vannak munkanélküli állapotban), és akik teljesítik az életkor feltételeit (65 év), teljesítették a járulékfizetést a minimális időszakra (15 év, amiből kettőnek a nyugdíjazást közvetlen megelőző 15 éven belül kellett lennie) és abbahagyták a munkát, jogosultak öregségi nyugdíjra.

Azok, akik szerepelnek a társadalombiztosítás nyilvántartásában, és nem aktív járulékfizetők (alta), vagy ilyennek tekintik őket a nyugdíjazás idején, de akik teljesítik az életkori követelményeket (65 év) és a járulékkövetelményeket is (15 év, amiből kettőnek a nyugdíjazást közvetlen megelőző 15 éven belül kellett lennie), és akik abbahagyták a munkát, szintén jogosultak nyugdíjra.

   A nyugdíj összege

15 éves járulékfizetés esetén a nyugdíj összege a számítási alap 50%-ával egyenlő, további 3%-kal minden évre vonatkozóan a 16. és a 25. évet is beszámítva, és további 2%-kal mindegyik évre nézve a 26.-tól, és további 100%-kal 35 éves járulékfizetés esetén. 2002. január 1-jétől kezdve a számítási alap egyenlő azzal a kvócienssel, amit úgy kapunk, hogy járulékalapunkat elosztjuk 210-zel a nyugdíjazás időpontját közvetlenül megelőző 180 napra nézve. A járulékalap nominális értékét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 24 hónapra nézve veszik tekintetbe, a fennmaradó részt a fogyasztói árindexben bekövetkezett változásokkal összhangban aktualizálják.

Minden öregségi nyugdíjat újraértékelnek minden év elején a fogyasztói árindexszel összhangban. Ha további információt kíván kapni az Ön jelenlegi, vagy jövőbeli nyugdíjának összegével kapcsolatban, kérem, forduljon a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet tartományi hivatalához (INSS), vagy a Tengerészek Társadalombiztosítási Intézetéhez, amelyeknek címeit a 10. részben soroltuk fel.

   Korkedvezményes nyugdíj vagy rész (részleges) nyugdíj

Azok, akik nehéz, mérgező, egészségtelen vagy veszélyes munkát végeztek (például bányákban, vasúton vagy hajókon), teljes nyugdíjjal vonulhatnak nyugállományba, mielőtt 65 évesek lennének.

Az alkalmazottak, akik a kölcsönös munkaügyi (biztosító) pénztárak egyikébe (mutualidades laborales) fizettek járulékot 1967. január 1-je előtt, 60 éves koruktól mennek nyugdíjba, feltételezve, hogy a megfelelő csökkentési faktort nyugdíjukban alkalmazzák. Ha a tengerészek kölcsönös (biztosítási) pénztáraiba fizettek járulékot, 55 éves koruktól mehetnek nyugdíjba, s ebben az esetben csökkentett nyugdíjat kapnak.

Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhetnek a dolgozók 60 éves kortól egészen addig az életkorig, amelynél általában megállapítják, hogy a dolgozók nyugdíjra jogosultak, feltéve, hogy:

     a dolgozó elfogad egy részmunkaidős szerződést, amivel munkáltatója csökkenti munkanapját, valamint egy olyan bért, ami 30%-77% között van;

     a vállalkozás ugyanakkor egy munkanélküli dolgozót foglalkoztat helyettesként, és így teljesíti a kötelezettségeit, miszerint valakit egész munkanapra alkalmaz addig a napig, amelyen a helyettesített dolgozó nyugdíjba menetele esedékes.

   Nem-járulékalapú öregségi nyugdíj

Az idős emberek, akiknek nincsenek kielégítő pénzügyi forrásaik, és akik sohasem fizettek társadalombiztosítási járulékot, vagy nem kielégítően hosszú ideig fizették azt ahhoz, hogy egy járulékalapú nyugdíjra legyenek jogosultak, jogosultak lehetnek egy nem-járulékalapú öregségi nyugdíjra.

Egy ilyen nyugdíjra a megfelelés feltételei szerint a kedvezményezettnek:

     65 évesnél idősebbnek kell lennie;

     jogszerűen lakott Spanyolországban 16 éves kora és aközött a kor között, amikor a kérvényt beadta, amelyből két évnek a kérvény dátumát közvetlenül kellett megelőznie;

     nem rendelkezhet kielégítő jövedelemmel.

   Minimális nyugdíjak és a SOVI öregségi nyugdíjai

Amikor az Ön nyugdíjának összege (vagy ha egynél több nyugdíjban részesül, nyugdíjainak összege) alacsonyabb, mint a „minimálnyugdíj”, pótlékot utalnak ki, amely egyenlő az előbb említett minimális nyugdíj és a kézhez kapott nyugdíj közötti különbséggel, feltéve, hogy az érintett személy nem szerez jövedelmet munkából és/vagy tőkéből egy bizonyos összegen felül. Ez a pótlék nem állandósítható. A minimálnyugdíj összegét minden év elején határozzák meg.

Azok, akik 1967 előtt dolgoztak Spanyolországban, és akik az akkori törvény által kialakított feltételeknek megfelelnek (SOVI, kötelező öregségi és rokkantsági biztosítás), jogosultak a SOVI öregségi nyugdíjra, amit az általános rendszerben nem kapcsolhatunk össze semmilyen más nyugdíjjal.

6.    Halálozási segélyek és özvegyi nyugdíjak

Egy elhunyt személy özvegyeinek jár a halálozási segély és az özvegyi nyugdíjak, ha az elhunyt személy:

     aktív társadalombiztosítási járulékfizető (alta), vagy olyan helyzetben van, amit ennek ítélnek, és 500 napig fizetett járulékokat a halálát megelőző öt évben, és halálát egyszerű betegség okozta. Ha a halál baleset következménye volt akár a munkahelyen, akár azon kívül, vagy foglalkozási betegség, akkor nincs szükség erre a minimális járulékfizetési időre;

     nem aktív társadalombiztosítási járulékfizető (alta), vagy olyan helyzetben van, hogy ennek tartják, feltéve, hogy minimum 15 évig fizetett járulékot;

     járulékalapú öregségi nyugdíjban részesül;

     ideiglenes rokkantsági ellátást kap, rehabilitációs eljárásban részesül, vagy járulékalapú állandó rokkantsági nyugdíjat kap;

     olyan dolgozó, aki foglalkozási, vagy nem-foglalkozási eredetű balesetet követően tűnt el, olyan körülmények között, hogy a halált fel lehet tételezni, és ahol az adott személyről a balesetet követő 90 napon belül nem kaptak híreket. Ebben az esetben nincs jogosultság a halálozási segélyre.



   Halálozási segély

A halálozási segély olyan összeg, amit a temetési költségek fedezetére ítélnek oda.

   Özvegyi nyugdíj

Ahol az elhunyt biztosított személy csak egyszer volt házasságban, a nyugdíjat a törvényes özvegy házastársnak ítélik oda. Ha az érintett személy egynél többször volt házasságban, a nyugdíjat az elhunyt személy vonatkozó házasságainak időtartama alatti reáljövedelmével összhangban határozzák meg. A nyugdíjat odaítélik anélkül, hogy különbséget tennének férfi és nő között.

A nyugdíj összege a számítási alap 45%-ával egyenlő. Az alapot az elhunyt biztosított személy tényleges keresetéből alakítják ki (ha munkahelyi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt halt meg), vagy járulékalapjából számolnak (minden többi esetben). Ha az elhunyt személy nyugdíjas volt, a számítás alapja ugyanaz, mint amiből kiindulva kiszámították a nyugdíját.

   Árvanyugdíj

Árvanyugdíjat kapnak az elhunyt személy gyermekei, vagy bizonyos körülmények között özvegyének gyermekei. A gyermekeknek 18 évesnél fiatalabbaknak, vagy rokkantnak kell lenniük. Árvanyugdíjat kapnak a 21, vagy 23 évesnél fiatalabb személyek is, akiknek szülei mindketten elhunytak, és akik nem rendelkeznek keresetet biztosító állással, vagy nem egyéni vállalkozók. Ha dolgoznak, éves jövedelmük nem haladhatja meg a minimálbér 75%-át, ami bármikor kiszámítható. Az árvanyugdíjra való jogosultság megszűnik, amikor a kedvezményezett eléri a 18 éves életkort, de meghosszabbítható a kedvezményezett 21, vagy 23 éves koráig a korábbiakban leírt körülmények között.

A nyugdíj összege minden árva esetében a számítási alap 20%-ával egyenlő, és ugyanúgy számítják ki, mint az özvegyi nyugdíjat. Ha nincs özvegy házastárs, az özvegyi nyugdíjat hozzáadják az árvanyugdíjhoz.

   Életjáradék vagy ideiglenes segély a többi családtag számára

Ellátásokat biztosítanak bizonyos családtagok számára (szülők, fiú és lánytestvérek, stb.), akiket az elhunyt személy pénzügyileg eltartott, és akik kielégítenek bizonyos feltételeket. Ezeknek az ellátásoknak az összege, amit mindegyikük megkap, egyenlő az árvanyugdíjjal.

   A többi ellátással való összeegyeztethetőség

Az özvegyi nyugdíj átfedéseket alkothat más jövedelemforrásokkal vagy az özvegy által saját jogon szerzett nyugdíjjal. E nyugdíjra való jogosultság azonban megszűnik, amikor az özvegy újraházasodik. Az egyik szülő halála után kapott árvanyugdíj átfedésbe kerülhet a másik szülő halála nyomán kapott árvanyugdíjjal.

Azoknál a gyermekeknél, akik elérték a 18 éves életkort, és akik nem rokkantak, az árvanyugdíj nem kerülhet átfedésbe a 18 évesnél idősebb személyek minimálbérének több, mint 75%-ával.

7.  Munkanélküliség

Az alkalmazott személyek, akik képesek a munkára és szívesen dolgoznak, és elvesztik az állásukat, vagy akinek a munkanapja (és bére) legalább 1/3-ával csökken, biztosítottak munkanélküliség ellen. A munkanélküliség lehet teljeskörű vagy részleges. Az ellátásokat két különböző szinten lehet nyújtani: járulékalapú szinten, és azok számára, akik nem jogosultak az ilyen ellátásokra, a segítségnyújtás szintjén (munkanélküli segély).

Minden munkanélküli segélyt a Nemzeti Foglalkoztatási Intézet (INEM) igazgat, folyósít és ellenőriz, kivéve a tengerészek speciális rendszeréhez tartozó alkalmazottak esetében, akiknek ellátásait a Tengerészek Társadalombiztosítási Intézete kezeli.

   Ellátások járulékalapú szinten

Járulékalapú munkanélküli segélyt lehet adni:

     akkor, amikor Ön munkanélkülivé válik, aktív társadalombiztosítási járulékfizető, vagy olyan helyzetben van, hogy annak ítélik;

     ha a munkanélküliséget megelőző utolsó hat év folyamán legalább 12 hónapig fizetett járulékot;

     ha Ön szerepel egy foglalkoztatási hivatal nyilvántartásában, és munkanélküli segélyt kérelmezett;

     ha nem öregebb 65 évesnél, hacsak nem felel meg az öregségi nyugdíj feltételeinek;

     ha nem lépett ki saját beleegyezésével létrejött alkalmazásából, vagy nem utasított el állást.

   Az ellátás időtartama

Az ellátás időtartamának hossza függ annak az időszaknak a hosszától, amely alatt Ön társadalombiztosítási járulékokat fizetett be. A minimális 120 napos segélyezett időszak akkor fizetendő, ha Ön legalább 360 napos járulékbefizetést teljesített. A maximális 720 napos segélyezett időszak akkor áll fenn, ha több, mint 2 160 járuléknapot fizetett.

Ha egy munkanélküli személy egy másik EU országba megy álláskeresés céljából, megtartja jogát a spanyol munkanélküli segélyekre maximum három hónapos időtartamban.

   A munkanélküli segély összege

Teljeskörű munkanélküliség esetén a segély az első 80 napra nézve a számítási alap 70%-ával egyenlő, és ezt követően a számítási alap 60%-át teszi ki, minimális és maximális határértékektől függően. A számítási alap egyenlő az Ön járulékalapjának átlagával az utolsó hat hónapra nézve. Részleges munkanélküliség esetén a segély arányosan csökken.

A munkanélküli segélyre jogosult személyek orvosi kezelésre is jogosultak. Ami a többi társadalombiztosítási ellátást illeti, azt az időszakot, amely alatt munkanélküli segélyt folyósítanak, járulékfizetési időszakként veszik számításba.

   Ellátások a segítségnyújtás szintjén (munkanélküli járadék)

Munkanélküli járadékot lehet fizetni azoknak, akik nem jogosultak a járulékalapú ellátásokra, mert nem fizettek járulékot a megkívánt ideig, továbbá azoknak a személyeknek, akik jogosultak a járulékalapú ellátásra, de a munkanélküli segély időszakának a végén még mindig munkanélküliek. Nem járulékalapú járadékokat csak olyanoknak fizetnek, akik munkát keresnek, akiknek jövedelme alacsonyabb, mint a minimálbér 75%-a, akik szerepelnek egy foglalkoztatási hivatal (INEM) nyilvántartásában egy hónapig, és akik nem utasítottak el megfelelő munkát vagy szakmai képzést, amit az INEM felkínált nekik.

Ezen felül a kedvezményezettnek további feltételeket is ki kell elégítenie, mint:

     járulékalapú jogosultsága az ellátásokra megszűnt, és eltartott családtagjai vannak;

     45 évnél idősebb, eltartott családtagok nélkül, és kimerítette a járulékalapú ellátásokat, amelyeket 12 hónapig, vagy annál tovább folyósítottak;

     52 évnél idősebb, és teljesíti a nyugdíjazás minden feltételét, kivéve az életkort; vagy

     három vagy több hónapig, de kevesebb, mint 12 hónapig fizetett járulékot, vagy külföldről visszatérő emigráns, vagy börtönből engedték szabadon, vagy bármely előbbi esetben nem jogosult a járulékalapú munkanélküli segélyre.

A járadék folyósításának időtartama három és harminc hónap között változik, főképpen a kedvezményezett korától függően, valamint attól, hogy rendelkezik-e vagy sem eltartottakkal. Ahol az alkalmazott személy 52 évnél idősebb, és kielégíti a jogszerűen támasztott követelményeket, az ellátás időtartamát addig hosszabbítják meg, amikor az adott személy nyugdíjba mehet.

A szabály az, hogy a nem-járulékalapú munkanélküli járadék a minimálbér 75%-a. A kedvezményezettek orvosi kezelésre is jogosultak.

8.  Családi ellátások

Azok a személyek, akik Spanyolországban dolgoznak és/vagy laknak, jogosultak lehetnek családi pótlékra minden eltartott gyermek után, aki 18 évesnél fiatalabb. A súlyosan fogyatékos gyermekek esetében nincs korhatár. Ha mindkét szülő meghalt, vagy gyermekeiket elhagyták, akkor a családi pótlék kedvezményezettjei a gyermekek.

Ha egy család jövedelme egy bizonyos határértéknél magasabb, nem fizetnek a gyermekek után ellátást a szülőknek, hacsak a gyermek nem fogyatékos. A társadalombiztosítás számára az első évet, amely alatt a szülők egyike nem dolgozik azért, hogy egy gyermeket gondozzon, ténylegesen járulékfizetési időszakként veszik számba.

Ezen felül egyösszegű kifizetéseket eszközölnek gyermekszületéskor (a harmadik gyermektől továbbhaladva, és jövedelemkorlátoktól függően) és ikerszülésekkor is (két, vagy több gyermek születése).

9.  Szociális szolgáltatások

A spanyol társadalombiztosítás rendszer végzi az alábbi szociális szolgáltatások igazgatását és ügyvitelét:

     idősek otthonaiban a férőhelyekét;

     otthoni segítségét;

     nyaralásokét és egészségügyi pihenőhelyekét;

     nyugdíjas központok és klubok hálózatáét;

     a fizikailag és szellemileg rokkantak központjainak férőhelyeiét;

     a természetbeni ellátásokat, amelyek a felépülés és rehabilitáció céljait szolgálják;

     van egy szociális lakásszolgálat, amelynek szándéka, hogy kereskedelmi- vagy halászhajók legénységét fogadja be, akik munkájuk miatt rövid időszakokra Spanyolország kikötőiben kell, hogy tartózkodjanak. Szálláshelyek hálózata ez, amelyek a casas del mar-ban vannak a fő kikötők területén. E szolgálatról szóló további információ beszerzésére lépjen kapcsolatba a Tengerészek Szociális Intézményével (ISM).

E szociális szolgáltatások működéséről további információt szerezhet be, ha kapcsolatba lép a Migráció és a Szociális Szolgáltatások Nemzeti Intézetével (Imserso).

10.     További tájékoztatás

Azok a dolgozók, akik úgy érzik, hogy szociális biztonsági jogaik korlátozódnak (például ahol munkáltatóik nem kötöttek rájuk biztosítást), vagy a munkáltatójuk nem tartja tiszteletben az egészségi és biztonsági szabályokat a munkahelyen, konzultálhatnak a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Ellenőrző Intézetnél (Inspección de Trabajo y Seguridad Social). Mindegyik tartomány fővárosában van ennek az ellenőrző intézetnek kirendeltsége, a címeket meg lehet találni a „Delegación Provincial de Trabajo” (tartományi munkaügyi hivatal) telefonkönyvében.

Az ombudsmannal is lehet konzultációt folytatni (Defensor del Pueblo), ez egy olyan hatóság, amit a spanyol alkotmány hozott létre az állampolgárok alapvető jogainak védelmére. Az ombudsman ellenőrzi az igazgatási testületek munkáját, közöttük azokét, amelyek a társadalombiztosítási rendszert irányítják. A központi cím: Calle Eduardo Dato 31, Madrid.

Az alábbiakban a fő társadalombiztosítási testületek címeit találják meg az egyes spanyol tartományokban.









Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 624
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2019 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site