Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE




BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

Az algoritmus

matematika

+ Font mai mare | - Font mai mic






DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

Az algoritmus

- cselekvések sorozata


Helyes algoritmus:

-         véges lépésben végrehajtó

-         meghatározott – minden lépésről tudjuk mire szolgál

-         világos – az egész algoritmus érthető (nem zűrzavaros )

-         elvégeszhető – az ember által is

-         általános – egy feladatkör összes feladatainak az elvégzésére alkalmas

Az algoritmus elöre jólmeghatározott, elvégezhető utasitások sorozata.

Okos Béni feladata

Téglalap kerületének és területének kiszámitása:

I. Téglalap

    Adatok: a,b

    Eredmény: K=(a+b)*2

                      T=(a*b)

    Kiirja: K,T

    Vége.

Az algoritmushoz felhasznált elemek

1. Adatok: - numerikusak – egész

                                         - valós (!tizedes pont!)

                 - logikai - igen

                               - nem

                 - karakterlánc (betűsor) !Ez egy szöveg’

2. Állandok (konstansok)

-         numerikus

-         logikai

-         karakter

Példa: a 2-s számjegy

3. Változok:

-         a,b,K,T

-         numerikus

-         logikai

-         karakter

Példa:

* Téglalap

    Adatok: a,b

    Ha a>0; b>0

        Akkor

    K: = (a+b)*2;

    T: = a*b;

    Eredmény:’K a téglalap kerülete’

                     ’ T a téglalap területe’

    Kiirja: K,T

    Máskép:

    Kiirja: ’hiba’

    Vége.

4. Kifelyezések (Expresii):

    Példa: K: = (a+b)*2

               Kifejezés - operátor

                               - operandus

a) Egész (integer):

-         egész számokat használunk

-         egész számokkal végezhető műveletek

b) Valós (real):

-         valós szám + művelet

c) Logikai kifejezések:

-         relációs: <; >; <> (nem egyenlő); =; <=; >=

-         logikai műveletek: és; vagy; ך (nem)

d) Karakter láncok:

„+” összeadás

Példa:  a + ’szöveg’

            a: = Ez egy

            = ’ Ez egy szöveg’

5. Műveletek:

-         értékadó: K=

-         döntéshozattal: if

-         b=/kimenetel: kiirj.:K,T

Algoritmusok szerkezete

1. Folyamat ábra:

Algoritmusok – 1. lineáris (egyszerű)

                       -  2. elágazó strukturájú – ha….akkor

                                                              -  ha….akkor…különben

                       -  3. ismétlődő strukturájú – elöltesztelő ciklus

                                                                  - hátultesztelő ciklus

                                                                  - mindentipusú ciklus 3 (ismert az esetek száma)

Algoritmusok irása pszendokódban

-         közérthetöbb mint a program

-         közelebb áll a programhoz mint a folyamatábra

-         bonyorult algoritmusok esetén ajánlatosabb pszendokódot használni

er – kezdeti érték

lv – végső érték

r – lépés

Alapstrukturák a programozásban

1. if  feltétel  then   utasitás

2. if  feltétel  then   utasitás 1




                      else    utasitás 2

3. összetett utasitás

          Begin

          utasitás 1

         

          utasitás n

          End.

4. Case sorszámozott lista of:

          e1.utasitás1

          e2.utasitás2

         

          e n.utasitás n

          else utasitás

          end.

! Olyan end, amelynek nincs begin párja !

 5. for i:= ek to lv do

     utasitás

(Halt – megállitható vele a for ciklus, de nem ajánlott)

Akkor használjuk ha ismerjük a ciklus lefutási számát.

6. While feltétel do utasitás

7. Repeat utasitás until feltétel

1.     Standard változok

A sorszámozott tipus:

-         deklarálása a változonak (szintaxis)

-         a változó neve

Deklarálás: - változó lista1: tipus1

                   - változó lista2: tipus2

                   -

                   - változó lista n: tipus n

Egy változó egy deklarálásban csak egyszer szerepelhet visszont a tipus megismételhető többször is.

A változó jellemzői: - neve

                                 - tipus

                                 - hossza

(A hossz kiderülhet a tipusból is)

A sorszámázott tipus – minden olyan változó tipus, amely egy sorozat elemeinek a sorszámát alkotja.

·        sorszámozot tipus - egész

                                                - karakter

                                                - boolean (logikai)

A Turbo Pascal-ban használt egész tipusok.

A boolean (logikai tipus):

-         true

-         false

Példa:

Program proba:

Eredmény: boolean;

Begin

Eredmény: = 5<7

Eredmény: = 6>5

Eredmény: = false

Writeln eredmény;

End.  

 

2.     Karakter tipus

Egy betűt deklarálunk.

               b<d

(egy sorszámázott tipus)

Fügvényekett alkalmazhatnak.

pred (c) = b (előtte álló betű)

succ (j) = k (utána következő)

ord (C) = 67

ord (A) = 65

pred (30) = 29

succ (29) = 30

succ (false) = true

pred (true) = false

ord (false) = 0

ord (true) = 1

chr (33) = !

chr (67) = C

chr (65) = A

                 ASCII – American Standard Cod for International Interchange

3.     Saját tipusok

- az alprogramok műkődésénél, definálásánál van szükségük

Egész

Program saját tipus:

Type: egész: = integer

Var a,b: egész

Begin

Writeln a

Writeln b

End.

4.     Felsorolások

-         sorszámok tipusok

-         általunk meghatározott, saját tipus

type háziállatok: = (teknős, papagáj, kutya, macska)

tipusazonositó

azonositó1 – teknős

0-255-ig tartanak a sorszámok

Itt is használhatok a következő függvények: ord, succ, pred

! ord (teknős): = 0

succ (tekős): =papagáj

pred (macska): = kutya

Nem lehet a felsorolás elemeit:

-         kiiratni

-         beolvasni

-         velük aritmetikai műveleteket lehet végezni.

5. Az intervallum tipus

type kisbetük: = 'a'..'z'

type múltszázad: = 1900..2000

                       (alsóhatár)   (felsőhatár)

- saját tipus, sorszámozott

A tömbök és a halmazok használatának van szerepe az intervalumtipusban.

-         az alsó és felsőhatárnál használhatunk konstansokat.

Valos tipus

-         nem sorszámázott, nem tudjuk meghatározni egy adott szám rákövetkezöjétt

-         '/' operátor használata során mindig valós tipusra van szükségün

 

 

A lebegő pontos ábrázolás

4 – a tizes szorzó kitevője

      1,234901234567000*10(15)

      2045 = 0,2045 E + 04

Karakterlánc tipus









Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 1104
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2019 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site