Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  

CATEGORII DOCUMENTE




loading...



BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

Az algoritmus

matematika

+ Font mai mare | - Font mai mic








DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger

Az algoritmus

- cselekvések sorozata




Helyes algoritmus:

véges lépésben végrehajtó

meghatározott – minden lépésről tudjuk mire szolgál

világos – az egész algoritmus érthető (nem zűrzavaros )

elvégeszhető – az ember által is

általános – egy feladatkör összes feladatainak az elvégzésére alkalmas

Az algoritmus elöre jólmeghatározott, elvégezhető utasitások sorozata.

Okos Béni feladata

Téglalap kerületének és területének kiszámitása:

I. Téglalap

Adatok: a,b

Eredmény: K (a b)

T (a b)

Kiirja: K,T

Vége.

Az algoritmushoz felhasznált elemek

1. Adatok: - numerikusak – egész

- valós (!tizedes pont!)

- logikai - igen

- nem

- karakterlánc (betűsor) !Ez egy szöveg’

2. Állandok (konstansok)

numerikus

logikai

karakter

Példa: a 2-s számjegy

3. Változok:

a,b,K,T

numerikus

logikai

karakter

Példa:

* Téglalap

Adatok: a,b

Ha a> b>0

Akkor

K: = (a+b)*2;

T: = a*b;

Eredmény:’K a téglalap kerülete’

’ T a téglalap területe’

Kiirja: K,T

Máskép:

Kiirja: ’hiba’

Vége.

4. Kifelyezések (Expresii):

Példa: K: = (a+b)*2

Kifejezés - operátor

- operandus

a) Egész (integer):

egész számokat használunk

egész számokkal végezhető műveletek

b) Valós (real):

valós szám + művelet

c) Logikai kifejezések:

relációs: <; >; <> (nem egyenlő); =; <=; >=

logikai műveletek: és; vagy; ך (nem)

d) Karakter láncok:

„+” összeadás

Példa: a + ’szöveg’

a: = Ez egy

= ’ Ez egy szöveg’

5. Műveletek:

értékadó: K=

döntéshozattal: if

b=/kimenetel: kiirj.:K,T

Algoritmusok szerkezete

1. Folyamat ábra:

Algoritmusok – 1. lineáris (egyszerű)

- 2. elágazó strukturájú – ha….akkor

- ha….akkor…különben

- 3. ismétlődő strukturájú – elöltesztelő ciklus

- hátultesztelő ciklus

- mindentipusú ciklus 3 (ismert az esetek száma)

Algoritmusok irása pszendokódban

közérthetöbb mint a program

közelebb áll a programhoz mint a folyamatábra

bonyorult algoritmusok esetén ajánlatosabb pszendokódot használni

er – kezdeti érték

lv – végső érték

r – lépés

Alapstrukturák a programozásban

1. if feltétel then utasitás

2. if feltétel then utasitás 1



else utasitás 2

összetett utasitás

Begin

utasitás 1

utasitás n

End.

4. Case sorszámozott lista of:

e1.utasitás1

e2.utasitás2

e n.utasitás n

else utasitás

end.

! Olyan end, amelynek nincs begin párja !

5. for i:= ek to lv do

utasitás

(Halt – megállitható vele a for ciklus, de nem ajánlott)

Akkor használjuk ha ismerjük a ciklus lefutási számát.

6. While feltétel do utasitás

7. Repeat utasitás until feltétel

Standard változok

A sorszámozott tipus:

deklarálása a változonak (szintaxis)

a változó neve

Deklarálás: - változó lista1: tipus1

- változó lista2: tipus2

-

- változó lista n: tipus n

Egy változó egy deklarálásban csak egyszer szerepelhet visszont a tipus megismételhető többször is.

A változó jellemzői: - neve

- tipus

- hossza

(A hossz kiderülhet a tipusból is)

A sorszámázott tipus – minden olyan változó tipus, amely egy sorozat elemeinek a sorszámát alkotja.

sorszámozot tipus - egész

- karakter

- boolean (logikai)

A Turbo Pascal-ban használt egész tipusok.

A boolean (logikai tipus):

true

false

Példa:

Program proba:

Eredmény: boolean;

Begin

Eredmény: = 5<7

Eredmény: = 6>5

Eredmény: = false

Writeln eredmény;

End.

Karakter tipus

Egy betűt deklarálunk.

b<d

(egy sorszámázott tipus)

Fügvényekett alkalmazhatnak.

pred (c) = b (előtte álló betű)

succ (j) = k (utána következő)

ord (C) = 67

ord (A) = 65

pred (30) = 29

succ (29) = 30

succ (false) = true

pred (true) = false

ord (false) = 0

ord (true) = 1

chr (33) = !

chr (67) = C

chr (65) = A

ASCII – American Standard Cod for International Interchange

Saját tipusok

- az alprogramok műkődésénél, definálásánál van szükségük

Egész

Program saját tipus:

Type: egész: = integer

Var a,b: egész

Begin

Writeln a

Writeln b

End.

Felsorolások

sorszámok tipusok

általunk meghatározott, saját tipus

type háziállatok: = (teknős, papagáj, kutya, macska)

tipusazonositó

azonositó1 – teknős

0-255-ig tartanak a sorszámok

Itt is használhatok a következő függvények: ord, succ, pred

! ord (teknős): = 0

succ (tekős): =papagáj

pred (macska): = kutya

Nem lehet a felsorolás elemeit:

kiiratni

beolvasni

velük aritmetikai műveleteket lehet végezni.

5. Az intervallum tipus

type kisbetük: = 'a'..'z'

type múltszázad: = 1900..2000

(alsóhatár) (felsőhatár)

- saját tipus, sorszámozott

A tömbök és a halmazok használatának van szerepe az intervalumtipusban.

az alsó és felsőhatárnál használhatunk konstansokat.

Valos tipus

nem sorszámázott, nem tudjuk meghatározni egy adott szám rákövetkezöjétt

'/' operátor használata során mindig valós tipusra van szükségün

A lebegő pontos ábrázolás

4 – a tizes szorzó kitevője

1,234901234567000*10(15)

2045 = 0,2045 E + 04

Karakterlánc tipus



loading...







Politica de confidentialitate

DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 1252
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2020 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site