Scrigroup - Documente si articole

     

HomeDocumenteUploadResurseAlte limbi doc
BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

A vállalkozás fogalma

gazdaság



+ Font mai mare | - Font mai mic



A vállalkozás fogalma:


Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása.

Más megközelítésben a gazdasági vállalkozást a reáleszközök összességének tekintjük, melyet tulajdonosa saját érdekeinek megfelelően működtet.




Az üzleti vállalkozás feltételrendszere:

1. Önállóság: üzleti döntéseiben saját elhatározásait követheti, célmeghatározás (mit, hogy, hol, kinek és mikor termel, és azokat hogyan juttatja el a fogyasztóknak), döntés (a vállalkozás döntések sorozata pl. a vállalkozási forma meghatározásától a tevékenységi körtől és a beszerzésről)

2. Növekedés: profit-érdekelt, önfinanszírozó képessége alapján fejlődését biztosítani tudja. Segíti a vállalkozás fejlődését, fejlesztését, lehetővé teszi a kutatást a vállalkozás bővítését a hosszútávon történő fennmaradása során.

3. Kockázatvállalási képesség: rendelkezik megfelelő tőkével, saját tőkéjét kockáztatja tevékenysége folytatásakor (minimális befektetett tőkével és kockázat mellett maximális hozamra, nyereségre törekszik)

4. Piacképesség: tevékenységét valóságos piacon végzi.


Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a vállalat, ami működése során különböző - természetes és jogi - személyekkel kerül kapcsolatba. Ezt a kapcsolatrendszert koalíciónak nevezzük. A koalíció szereplői:

1. a tulajdonosok, ill. résztulajdonosok;(kik azok és milyen arányban tulajdonolnak és milyen a befektetési hajlandóságuk)

2. a hitelezők;(akik a szükséges ún. tőkeinjekciót adják, biztosítva kell, hogy legyenek a vállalkozás sikerességében)

3. a vállalatvezetők, a menedzsment;

4. a munkavállalók; (a vállalat tevékenységeinek az ellátására jól képzett szakemberekre van szükség)

5. a piaci partnerek (vevők, szállítók);(fogyasztói igényekhez szükséges alkalmazkodni, a szállító legyen megbízható, pontos, árában megfelelő és alkalmazkodóképes)

6. az állami költségvetés.(befolyásolja a vállalkozás működőképességét rendeletekkel, törvényekkel és kedvezményes adózással)


A koalíció minden tagja egyformán érdekelt a vállalat értékének növekedésében. A tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók közötti ellentétek - ha teljesen nem is szüntethetők meg – de csökkenthetők pl. az által, ha:

- a menedzserek és a munkavállalók tulajdonosokká válnak;

- növekszik az egyének önállósága és felelőssége;

- a vezetés és a munkavállalók között megvan a bizalom.


A vállalat értéke e mérleg szerinti összes eszköz és összes kötelezettség különbözete (ezt főleg jogutód nélküli megszűnés esetén érdemes alkalmazni).

A vagyonérték statikus adat, egy adott időpontban felmért eszközállományt rögzíti.

Az üzletértékelés a vállalat jövedelemteremtő képességét mutatja meg, vagyis a vállalatot dinamikájában vizsgálja. Ez a vállalat piaci értéke. Kiszámításához kell:

- időhorizont;

- a tőkehaszon áldozat nagysága;

- a hozamok jelenértéke;

- a likvidációs érték (a vállalkozási tevékenység megszűnésekor megmaradó eszközök piaci értékének jelenértéke).


A vállalkozási formák:


Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak.


Gazdasági tevékenység szerint:

Termelési tevékenységet folytató vállalkozás:

A tevékenység célja új használati javak előállítása vagy a meglévő javak értékének növelése.

Szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás:

A tevékenység célja termelő vagy nem termelő fogyasztói szükségletek kielégítése oly módon, amely nem minősül termelésnek.

Tulajdonosi forma szerint

1.1. Egyéni vállalkozás:

A vállalkozás egyetlen személy tulajdonát képezi, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A vállalkozás bevétele és a vállalkozó bevétele megegyezik, ezért a vállalkozás adózott jövedelme a vállalkozó vagyonát gyarapítja. A vállalkozónak a vállalkozásban személyesen közre kell működnie, de a foglalkoztatott alkalmazottak száma nincs korlátozva. A vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeinek a teljesítéséért teljes vagyonával felel.

1.2. Gazdasági társaságok:

1.2.1. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok:

1.2.1.1. A közkereseti társaság:

A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A gazdasági munkaközösség olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll.

1.2.1.2. A betéti társaság:

A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott.

1.2.2. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok:

1.2.2.1. Az egyesülés (csak jogi személy tagja lehet): Az egyesülés jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

1.2.2.2. A közös vállalat (csak jogi személy tagja lehet):

A közös vállalat jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.

1.2.2.3. A korlátolt felelősségű társaság:

A korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.

1.2.2.4. A részvénytársaság:

A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a tag nem felel.

1.3. Az állami vállalat:

Az állami vállalat jogi személy. Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan gazdálkodik. Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.

1.4. A szövetkezet:

A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.


Milyen okai vannak az egyéni vállalkozás indításának?

egyéni motiváció, nyereség, pénzügyi függetlenség, önmegvalósítás, munkahelyi elégedetlenség hiánya, kényszervállalkozás, egyszerű az alapítása, minimális alapítási ktg-ek, nincs kötelező tőkenagyság, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik a piachoz

Milyen okai vannak a társas vállalkozás indításának?

a fentieken túl még: alaptőke-növelés terjeszkedés miatt, nyereségorientáltság, felelősségek megosztása, korlátozása hitelek és pályázatok megnyerésére jobb esély, átalakult egyéni vállalkozásból, jogilag szabályozottabb, tulajdonos váltás után is tovább működhet.

Milyen részei vannak az üzleti tervnek?

  1. A vállalkozás alapadatai
  2. Összefoglalás (a terv rövid bemutatása)
  3. Helyzetfelmérés (saját cégünk helye a piacon)
  4. A vállalkozási tevékenység leírása
  5. Termelési terv
  6. Marketing terv
  7. Pénzügyi (gazdasági) terv
  8. Szervezeti terv
  9. Kockázat elemzés
  10. Hitelkérelem
  11. Az üzleti tervhez csatolható mellékletek

Bútor/technikai eszközök a korszerű irodában.

Bútor:

- székek (kényelmes, ergonomikus,)

- íróasztalok (megfelelő méretű írófelülettel rendelkezzen, fiókok szükségesek, könnyen mozgathatók legyenek)

- irattároló szekrények

- öltözőszekrények

technikai eszközök:

- telefon

- telefax

- számítógép

- fénymásoló

- hőkötő

- spirálozó készülék


A vállalat belső iratai:

a cégen belüli írásos érintkezést jelenti. A belső levelek alakjára vonatkozóan nincs általánosan kialakult szabály, kötött alakiság, a szervezeteknél meglévő helyi szokások határozzák meg formájukat és kezelési rendjüket.

(a szervezet vezetőinek a dolgozókhoz írt utasításai, értesítései, körlevelei, az osztályok közötti levelezések, feljegyzések, a vezetőkhöz írt levelek, jelentések, emlékeztetők, tárgyalások, értekezletek eseményeinek rögzítését szolgáló iratok, jegyzőkönyvek, emlékeztetők)


BELSŐ LEVELEZÉS


MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ÜGYIRATOK


MUNKASZERZŐDÉS


A munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályozza három területre vonatkozóan:

versenyszféra területén piaci alapokon létrejövő munkaviszony,

közszolgálati jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony.


A munkaszerződés kötelező írásos forma.

Alanyai a munkaadó és a munkavállaló.

A munkaviszony lehet határozatlan időtartamú, és lehet határozott időtartamú. A munkaviszony határozott időre szóló tartalmával kapcsolatban a törvény időbeli korlátozást állapít meg. Kimondja, hogy a munkaszerződésben kikötött időtartam –az esetleges újabb munkaviszony létesítését is beleértve- öt évet nem haladhatja meg.

Mind a határozott, mind a határozatlan időre létesített munkaviszony esetén kiköthető próbaidő. A próbaidő tartama 30 nap, azonban a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb – de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőben – is megállapodhatnak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

A munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodást munkaszerződésben rögzítik.

A munkaszerződés tehát a munkavállaló és a munkáltató egybehangzó akaratnyilvánítása.

Tartalmi elemei:

munkáltató megnevezése, címe,

munkavállaló megnevezése, címe,

munkavállaló munkaköre, munkavégzésének helye,

munkavállaló személyi alapbére, a munkabér kifizetésének rendszere,

munkaviszony kezdetének időpontja, (munkába lépés napja)

a munkaszerződés megkötésének időpontja,

a munkaviszony időtartama,

próbaidő (ha van),

munkavállalót képviselő személy(ek) aláírása,

munkavállaló aláírása.


MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE, MEGSZŰNÉSE


A munkaviszony megszüntethető:

munkáltató és munkavállaló közös megegyezésével,

rendes felmondással,

rendkívüli felmondással,

azonnali hatállyal próbaidő alatt.

(Közalkalmazott, köztisztviselő: lemondás /a kinevezésről/)


Megszűnik a munkaviszony:

munkáltató jogutód nélküli megszűnése,

határozott idő lejárta,

munkavállaló halála


EMLÉKEZTETŐ


Belső használatra készülő ügyirat. Emlékeztetőt készíthetünk magunknak is, másnak is. Célja, hogy emlékeztessen valamilyen számunkra fontos dologra (határidőre, felelős, vagy más személy nevére, tennivalóra stb.) Az emlékeztető a feladatmegoldás, ügyintézés folyamatában készül. Formája nem kötött, röviden, tömören fogalmazza meg a számunkra lényeges információt.

FELJEGYZÉS


A feljegyzés belső használatra készülő ügyirat. Célja lehet egy feladat teljesítéséről szóló tájékoztatás, javaslatkérés, figyelmeztetés. Tényekről, határidőkről, tennivalókról is tájékoztathat, de készítője azért is írhat feljegyzést, mert valamely ügyben a döntés meghaladja a hatáskörét, kéri felettese közreműködését, döntését. Írhatja beosztott vezetőnek, és vezető beosztottnak. Formája nem kötött.

JELENTÉS


A jelentés olyan irat, amelyet általában beosztottak készítenek főnökeinek, többnyire tájékoztatás céljából. A társadalmi, a gazdasági és a hivatali életben gyakran készített nélkülözhetetlen ügyirat. Mivel a szervezetek tevékenységi köre igen széles körű, belátható, hogy a jelentés tartalmilag hasonlóképpen sokféle lehet. A jelentéssel informálunk (tájékoztatunk), felvilágosítunk. Meghatározott kérésre (utasításra), vagy rendszeres munkaköri feladatként készítjük el. Célja, témája és rendszeressége alapján rendszerezhető:

rendszeres jelentés (napi, heti, havi, negyedévi, félévi, évi)

különleges jelentések (meghatározott témára, témakörre vonatkozóan)


A jelentés javasolt felépítése:


A jelentések fogalmazásakor javasolt tartani a hármas tagozódást. A cím magában foglalja a jelentés címzettjét és a tárgyat.

1.       Bevezetés

Utalás a jelentés céljára, az adatgyűjtés (információ) főbb forrásaira és módjára. törekedjünk az érdeklődés felkeltésére.

2.       Tárgyalás

A jelentés érdemi része, a tárgy, a mondanivaló kifejtése logikus taglalásban. A jelentés részeit egymással való összefüggéseikben rendszerezve tárjuk fel. Használhatunk táblázatokat, grafikonokat a tények bemutatására, igazolására.

3.       Befejezés

Összegezzük az elmondottakat, következtetésekkel, és javaslatokkal. Keltezéssel és aláírással zárjuk.


JEGYZŐKÖNYV

A jegyzőkönyv tárgyalásról, esemény megtörténtéről készült írás, amely szükség esetén bizonyító erejű okirat- ha a követelményeknek megfelelően készült el.


Tárgya szerint megkülönböztetünk:

tanácskozásról (értekezletről, tárgyalásról, parlamenti ülésről stb.),

eseményről (balesetről, műszaki átadásról, szakértői szemléről stb.),

kihallgatásról (bírósági, rendőrségi, egyéb kihallgatás).


Attól függően, hogy milyen részletesen kell rögzíteni az elhangzottakat megkülönböztetünk:

szó szerinti,

teljes,

tömörített (összefoglaló)

határozatok (döntések) jegyzőkönyve


A szó szerinti jegyzőkönyv (lefolyásjegyzőkönyv), mint ahogyan az elnevezése is jelzi minden elhangzott szót tartalmaz. Ennek felvételéhez gyorsírásra, vagy magnetofonra van szükség- esetleg mindkettőt alkalmazzák. A felvett anyagot aztán át kel tenni olvasható formába.

Tömörített (összefoglaló)jegyzőkönyv a napirendi pontokhoz szorosan kapcsolódó elhangzottakat tartalmazza, és a felszólalások leglényegesebb elemeire terjed ki.

A határozatok jegyzőkönyvében csak a megszületett döntéseket, határozatokat tartalmazza. A döntéseket megelőző hozzászólásokat, vitákat az iratban nem írják le.


A jegyzőkönyv formai és tartalmi elemei:


I.         fejrész (bevezetés)

  1. a felvétel helye és ideje
  2. a szervezet neve, címe
  3. a jelenlevők száma (10 főig név szerint, ha ennél több, akkor csak szám szerint tüntetjük fel őket, jelenléti ívet csatolunk a jkv-höz)
  4. tárgymegjelölés

Leírható még ebben a részben, hogy hány példányban készül a jkv., kik kapják, a megjelenésre kötelezettek közül ki jelent meg, illetve ki nem.

II.       a főrész (tárgyalás)

  1. előadás, vitaindító beszámoló ismertető tájékoztató
  2. felszólalások. a témával kapcsolatos rövid beszéd, a személyes vélemények előadása, kifejtése, hozzászólások, megjegyzés, a tárgyra vonatkozó észrevételek, javaslatok.

III.      a záró rész (befejezés)

  1. határozat a felszólalásokból, az elhangzott javaslatokból, indítványokból születnek meg. A határozatot a jkv-ben formailag jól ki kell emelni, ezzel jelezzük tartalmi fontosságukat.
  2. K.m.f. utalás a keltezésre, amit már a bevezetésben leírtunk.
  3. aláírások (hitelesítés): a jkv. hitelességéért felelősek aláírásukkal igazolják, hogy a leírt szöveg az értekezleten elhangzottakat tartalmazza. Aláírás nélkül a jkv. nem érvényes, nem hiteles!

A jkv. a valódi eseménnyel egy időben készül, de legtöbb esetben a végső formáját csak később kapja meg, csak akkor válik hitelessé, ha azt a jkv. felvételnél jelen lévők elolvasták és aláírják.

A fontosabb részeknél alkalmazzunk kiemeléseket, fontosak a számozások, tárgy aláhúzása, az okirat jól áttekinthető, de komplex legyen, a jkv. vezető neve mindig kell, hogy szerepeljen. Ha nem fér rá egy oldalra, akkor sorszámmal mindenképp el kell látni az oldalakat, de úgy kell elosztani, hogy csak a K.m.f. jelölés és az aláírás nem kerülhet külön oldalra! Nevek, aláírások, titulusok is szerepeljenek.



KÖRLEVÉL


A szervezetek egyik belső közlési módja a körlevél (körrendelet). Minden esetben általános érvényű elveket, utasításokat, feladatok gyakorlati megvalósításra vonatkozó utasításokat tartalmaz. Az érintettek aláírásukkal igazolják, hogy tudomást szereztek a körlevélben közöltekről. Ennek a belső iratnak nincs kötött formája, mindig a célnak megfelelő formában készül. Annyi példányban készül, ahány főre vonatkozik a körlevélben közölt utasítás feladat.



MEGHÍVÓ (ÉRTESÍTÉS)


Hivatalos összejövetelekről, értekezletekről, ünnepségekről, vagy egyéb alkalmakról a hivatalos szervezetek értesítik mindazokat, akiknek a megjelenését óhajtják. Ez az értesítés a meghívó.

A meghívó két részből áll:

Az első rész tartalmazza:

az esemény tárgyát

az eseményt rendező szervezetet

az esemény időpontját

az esemény helyét

a napirendi pontokat (ha van ilyen)


A második rész tartalmazza:

a címzettet meghívjuk az alkalomra

kifejezhetjük óhajunkat, hogy a meghívott részt vegyen a rendezvényen


A meghívót időben, legalább 6-8 nappal a tervezett időpont előtt küldik ki a címzettnek. Küldhetjük e-mail-on is

munkaviszonnyal kapcsolatos ügyiratok

alkalmazási értesítés

munkaszerződés

munkaköri leírás

munkaviszony megszüntetése

(szabadság) engedély

emlékeztető

(feladatmegoldás folyamata, határidők, felelősök)

feljegyzés, jelentés

(tények, intézkedések, feladat teljesítése,)

jegyzőkönyv

(speciális tartalmában, szerkezetében)

meghívó

(értekezlet, rendezvény)

körlevél/körrendelet

(belső utasítások)



Milyen marketing elemekből épül fel a céges papír?

Fejlécbe vagy láblécbe: A vállalat neve, címe, telephelye, levélcím, telefon, fax, pénzforgalmi jelzőszám és kisebb kép vagy logó, ez reklámként is szolgál.



Politica de confidentialitate | Termeni si conditii de utilizare



DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 1741
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2024 . All rights reserved