Scrigroup - Documente si articole

Username / Parola inexistente      

Home Documente Upload Resurse Alte limbi doc  


BulgaraCeha slovacaCroataEnglezaEstonaFinlandezaFranceza
GermanaItalianaLetonaLituanianaMaghiaraOlandezaPoloneza
SarbaSlovenaSpaniolaSuedezaTurcaUcraineana

AutóélelmiszerépületFöldrajzGazdaságKémiaMarketingMatematika
OktatásOrvostudományPszichológiaSportSzámítógépekTechnika

Ókori demokrácia

gazdaság

+ Font mai mare | - Font mai mic



DOCUMENTE SIMILARE

Trimite pe Messenger


Ókori demokrácia

A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki

Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik



Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.

Kiindulópont:

A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek

a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették

A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között

Gyarmatok: mezőgazdasági termény, nyersanyag

Anyaváros: iparcikk fejlődik az ipar és a kereskedelem erősödnek az iparosok és kereskedők

Az árucsere lebonyolítására vertpénzeket kezdtek használni

Átalakult a harcászat is

Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét

bben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor

Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.

Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait

A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent

a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett

hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében

A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett

Athénban a polgárok jogait és kötelességeit a származásuk alapján állapították meg

Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal rendelkezett

Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam ügyeinek intézésére

Hivatali idejük lejárata után a politika ellenőrzésével és bíráskodással foglalkozó Areioszpagosz tagjai lettek

Drakón arkhón intézkedései:

Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott

Ezek rendkívül szigorú rendelkezések

Az arisztokrácia érdekeit védték, de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára

A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította

Ez is a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett

A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont)

a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság

Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb reformok árán kerültek el



Szólon arkhón reformjai:

Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná

Érvénytelennek nyilvánított minden adósságot (az adósoknak nem kellett visszafizetniük tartozásaikat)

Eltörölte az adósrabszolgaságot

Ettől kezdve mindenki a vagyonával, és nem a szabadságával felelt tartozásaiért

A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is

Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be

A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt (ötszázmérősök)

A második osztályt lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani

Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök, a szegénynapszámosok negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak

ez volt a TIMOKRÁCIA (katonáskodás alapja is egyben)

E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a politikai jogok is

Minden felnőtt athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróságok munkájában

De a tisztségeket csak a három felső osztály tagjai tölthettek be

Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg

Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa), amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált s, amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat

Kibővítette a polgárjogot, ugyanis egyik határozata nyomán athéni polgárnak tekintettek mindenkit, akinek a szülei is azok voltak, tehát a földtulajdon nem számított többé a politikai jogok feltételének

Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével polgárjogot kaphassanak

Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert

A türannisz kora:

Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat

Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték

Alapja: erőegyensúly az arisztokrácia és a démosz között

A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus

Az őt hatalomra segítő parasztoknak földet osztott

A tengeri kereskedelmet fejlesztette

piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön

Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek

Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették

A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok

Peisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel kellett számolniuk. Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani.



Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült

Kleiszthenész arkhón (Kr.e. 508) reformjai:

Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni

A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel

Athén városállam területét három sávra osztotta: tengerpartra, belső mezőgazdasági területekre és a városra

Minden sávban tíz-tíz harmadot szervezett

Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet

A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította

Mivel a tengerparton és a városban a démosz kézművesei és kereskedői éltek nagy számban, az arisztokraták legfeljebb a mezőgazdasági vidéken szerehettek politikai befolyást, s így a démosz minda tíz phülében túlsúlba került

A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt

Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett

Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről

A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak

Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani.

Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is

A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel

Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította államforma: demokratikus köztársaság

Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.

Az athéni demokráci fénykora, Kr.e V. század közepén, Periklész kora:

A Kr.e.5. század közepének legtekintélyesebb athéni politikusa Periklész volt

Élete során húsz alkalommal - tizenöt éven át megszakítás nélkül - választották sztratégosszá

Elérte, hogy napidíjat fizessenek a szegényeknek az esküdtbíróságokban végzett munkájukért, így a kétkezi munkások is részt vállalhattak a közéletben

A színházlátogatásért is napidíjat fizettek a rászorulóknak

Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak

ezzel újjáépítették a várost, és egyben munkát biztosítottak a mesterembereknek

A közkiadások egy részét a gazdagokra hárították

A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén lévő ezüstbányák jövedelméből fedezték

A perzsa háborúk után teljesedett ki a demokrácia: Kr.e. 462 eltörölték az Areioszpagosznak azt a jogát, hogy a tisztségviselőket ellenőrizze

Athén nem oszlatta fel a déloszi szövetséget, hanem saját terjeszkedő politikája céljaira használta: megadóztatta őket, átvette flottájukat, rájuk kényszerítette saját politikai rendszerét

Athén gazdasága: alapja a kistulajdon



Mezőgazdaság:

Alapja az árutermelő parasztbirtok: olajbogyó, szőlő, gyümölcs, zöldség termesztés, méhészet

Vaspapucsos faekével művelték a földeket

Ipar

Szervezeti alapformája a kisüzem, ahol a tulajdonos családtagjaival dolgozik és csak kisegítő munkaerő a rabszolga

Ekkor már megjelennek a közép-és nagyüzemek, ezekben és a bányákban a dolgozók többsége rabszolga

Ipari eszközök: vasszerszámok, kézi fújtató, íjas eszterga

Ipara szakosodott: kerámia, bőr, szövő-és fémipar volt a legjelentősebb

Kereskedelem

Athén a Földközi tenger kereskedelmi központja: az export és import mellett közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak

Jelentős volt a pénzváltás szerepe

Athén társadalma

2 alapvető osztály: szabadok és rabszolgák

3 társadalmi réteg:

athéni polgárok: szabadok, többsége kistulajdonos, politikai joggal rendelkeztek (20. év népgyűlés)

metoikoszok (együttlakók): szabadok, tulajdonnal rendelkeznek, de politikai joguk nincs, mezőgazdasággal, iparral foglalkoznak

rabszolgák: mivel a termelő munka többségét ők végezték klasszikus árutermelő rabszolgaság alakult ki

Athénban életüket törvény védte

A szaktudás érték volt a „legjobb“ az iparban foglalkoztatottak helyzete, majd a mezőgazdaságban, végül a bányában dolgozóké

államhatalmi szervek:

népgyűlés: törvényhozó hatalom, dönt a háborúról, békéről, választja illetve sorsolja a tisztségviselőket (20. év, férfi)

sorsolás: 9 arkhónt választanak. Hatáskörük: bírói és papi ügyek. Arisztokratikus köztársaság korában csak arisztokraták töltötték be, később vagyonosok, majd minden athéni polgár- egyben jogkörük szűkült

esküdtbíróság: 600 tagú, megbízásuk egy napra szól, 30. évüket betöltött férfiak lehetnek

500-ak tanácsa: törvényjavaslatokat terjeszt a népgyűlés elé, ellenőrzi a népgyűlés határozatainak végrehajtását, ellenőrizte a tisztviselőket, biztosította az ügyek folyamatos és szakszerű intézését (végrehajtó hatalom)

választások: 10 sztratégoszt (hadvezért) választottak, több éven át folyamatosan betölthető, Periklész 15 évig volt az 1. sztratégosz, valamint 10 tamiászt is választottak, akik pénzügyekkel foglalkoztak

Az ókori athéni demokrácia csak kevesekre vonatkozott

A nép nagy része nem részesedett a jogokból, ellenben a modern demokráciákban a politikai jog (választójog) minden felnőtt emberre érvényes

Az ókorban közvetlen demokrácia működött, vagyis az arra jogosultak személyesen vehettek részt a döntéshozatalban.

Ma azonban képviseleti demokráciák állnak fenn, a polgárok képviselőiken keresztül részesei a hatalomnak, nem közvetlenül.

Az ókorban a többségi döntések után nem vették figyelembe a kisebbség véleményét, érdekeit, céljait, napjainkban azonban elvileg érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat is.





Politica de confidentialitate



DISTRIBUIE DOCUMENTUL

Comentarii


Vizualizari: 801
Importanta: rank

Comenteaza documentul:

Te rugam sa te autentifici sau sa iti faci cont pentru a putea comenta

Creaza cont nou

Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2023 . All rights reserved

Distribuie URL

Adauga cod HTML in site