A kutatás megszervezése

1. A kutatás célja

Még mielőtt a feltételezésekre, a tulajdonképpeni hipotézisekre rátérnék, egy pár mondatban rögzítem milyen célokkal indultam kutatni e témában, melyek voltak vizsgálatom kiindulópontjának céljai, mozgatói.

Elsődleges célom az, hogy rávilágítsak azokra a háttérokokra, melyek eredményeképpen a roma gyerekeket, a roma populációt a hátrányos helyzetűek körébe sorolják, valamint ezáltal rámutassak arra, hogy ezen szociális próblémák megléte vagy hiánya befolyásolja vagy nem a roma gyerekek tanulási motivációját.

Abban az esetben, ha ezek a háttérokok léteznek milyen irányba terelik a roma gyerekek motivációját, illetve ezek hiányában a motiváció iránya növekvő vagy ugyanolyan szinten mozog, mint a próblémával kűzdő gyerekek körében.

Kutatásom célja: megvizsgálni, hogy van – e különbség a szociális gondokkal küzdő és a szociális próblémáktól mentes roma gyerekek tanulási motivációja között.

2. A kutatás hipotézisei

A következő feltételezésekből indulók ki:

• a Szivárvány alapítványnál tanuló roma gyerekek iskolai motivációja   inkább követő, míg a karácsonyfalvi iskolások motivációja inkább érdeklődő.
• a szociális próblémák, gondok befolyásolják a roma gyerekek   motivációját.
• különbség van az általam vizsgált csoportok tanulói között, az eltérő háttérhelyzetek miatt.

3. A kutatási minta

Kutatásomat két teljes mértékben roma közösséghez tartozó I. – IV. osztályos tanulók körében végeztem. Egyik csoport a Marosvásárhelyen működő Szivárvány alapítvány-iskola tanulóiból tevődött össze, a második pedig egy Marosvásárhelytől tizenhat kilométerre elhelyezkedő és roma gyerekeket oktató általános iskolában, Karácsonyfalván. A marosvásárhelyi csoport rendkívül embertelen feltételek között él, a Hidegvölgy néven ismert cigány település lakói, ahol nem talál mást az ember, csupán vályogházakat, vagy kartondarabokból összerakott kuckókat, valamint egy higiénia mentes környezetet, ugyanis az egész település ( pár száz emberről van szó) vízellátási központja egy kis csorgó. Emiatt a gyerekek mosdatlanul, szagosan érkeznek az iskolába, valamint nagyon kevésszer jutnak el oda, hogy ruhát cseréljenek, öltözékük szegényes, hiányos. Az általam vizsgált vásárhelyi csoport létszáma 39, ebből: 11 elsőosztályos, 10 második osztályos, 9 harmadik osztályos, illetve 9 negyedik osztályos tanuló.

A karácsonyfalvi csoport anyagi háttere, támogatottsága sokkal nagyobb. Esetükben a szülők többsége dolgozik, vagy legalább valamelyik a két szülő közül, így körülményeik ebben különbőznek leginkább a vásárhelyi csoporttól. Ebben a közösségben leginkább versenyhelyzetek alakulnak ki, az válik fontossá, hogy kinek van a legnagyobb vagyona, ugyanis úgy kell elképzelni, hogy ebben a faluban élő roma családok nagyobb része tehetősebb, mint a magyar családok lakói (ebben a faluban magyarok és romák laknak körülbelül fele-fele arányban).

A karácsonyfalvi cigányság ismert a pompás diszítésű házairól, valamint arról, hogy meggazdagodásukért önmaguk tehetnek, saját erejükből dolgoztak, építettek, és szerezték vagyonukat. A második csoportban tanuló gyerekek tehát tehetősebb, sőt mondani gazdag családból származó roma tanulók, akiknek életfeltételeik nagymértékben különbőznek a vásárhelyi roma gyerekek környezeti hátterétől.

A karácsonyfalván élő roma gyerekek egy teljesen higiénikus környezetben élnek, ugyanis házaikban egytől-egyig víz, gáz, villany, fűtés be van szerelve és ki is használják. A karácsonyfalvi I. – IV. gyerekek létszáma 37, ebből: 9 elsőosztályos, 11 második osztályos, 7 harmadik osztályos, valamint 8 negyedik osztályos tanuló.

4. A kutatásban használt módszerek és eszközök

A vizsgálatomban két módszert, illetve eszközt alkalmaztam,éspedig:

• szociális ankétot
• az iskolai motivációt mérő kérdőívet

A szociális ankét standardizált mérőeszköz???ezt ne ird, hogy standardizalt meroeszkor mert szerintem nem jo kifejezes az anketra, azt csak a pszichologiai tesztekre szoktak hasznalni, melyet a tanügyminisztérium bocsátott ki arra a célra, hogy a hátrányos, illetve speciális gondozást, figyelmet igénylő gyerekek környezeti hátterét felmérje, monitorizálja, valamint a kellő hiányoságokat próbálja pótolni. A szociális ankét pontosan szolgálta azon törekvésemet, hogy egyrészt rámutathassam azokra a hátráltató környezeti feltételekre, melyekben élnek a vásárhelyi roma gyerekek, másrészt pedig érzékelteti a két vizsgált csoport életnivója közti különbséget.

A szociális ankét bemutatja, közli: a gyerek nemét, életkorát, személyes adatait, lakáskörülményeit (szóbák száma, fűtés, gáz, villany, víz létét vagy hiányát), testvéreinek számát, anya-apa munkaviszonyát, a család, illetve a gyerek egészségi állapotát.

Az iskolai motivációt mérő kérdőív ugyancsak standardizált mérőeszköz, melyet Kozéki Béla és Entwistle, N. J. (1986) alkalmazott magyar és skót iskolások körében.

E kérdőív segítségével az iskolai tanulás motivációs oldalát vizsgáltam meg három dimenzióban (követő, érdeklődő, teljesítő), valamint dimenziónként három-három motívumcsoportban, melyeket tízedikként a presszióérzést megragadó kategória egészít ki. A kérdőív ugyancsak méri a tanulásban résztvevő motívumok természetét és erősségét.

A kérdőív kitölthető egyénileg vagy csoportosan. A tanulóknak a tételek száma elé az 5, 4, 3, 2, 1 számok egyikét kellett odaírni. A válaszmódok a következők:

• 5 – teljesen egyetértek
• 4 – részben egyetértek
• 3 – félig- meddig értek vele egyet
• 2 – többnyire nem értek vele egyet
• 1 – egyáltalán nem értek vele egyet

Az „5”- ös választása öt pontot ér, a „4”- es négyet, és így tovább. Egyes tételeket viszont ponosan fordítva kell értelmezni, abban az esetben az „1”- es választása ér öt pontot. A pontozás után motivumonként egyesíteni kell az adatokat.

A kérdőív felépítése: minden azonos számjegyre végződő tétel egy adott skálába tartózik. Dimenziók:

a). Követő (affektív-szociális) dimenzió jellemzői:

- melegség (M1): a gondoskodás, az érzelmi melegség szükséglete

- identifikáció (M2): elfogadottság szükséglete, főleg a nevelők részéről

- affiliáció (M3): az odatartózás szükséglete, főleg egykorúakhoz

b). Érdeklődő (kognitív-aktivitási) dimenzióhoz tartoznak:

- independencia (M4): a saját út követésének szükséglete

- kompetencia (M5): a tudásszerzés szükséglete

- érdeklődés (M6): a kellemes közös aktivitás szükséglete

c). Teljesítő (morális-önintegratív) dimenzió sajátoságai:

- lelkiismeret (M7): bizalom, értékelés szükséglete, önérték

- rendszükséglet (M8): az értékek követésének szükséglete

- felelősség (M9): önintegráció, morális személyiség és magatartás szükséglete

A kérdőívezés mindkét esetben csoportos formában történt, ugyanis csak úgy lehetett megoldani, hogy minden gyerek résztvegyen a kutatásban.

A kijelentéseket le kellett redukálni az ő szintjűkre, hogy valós és némineműleg megbízható adatokat tudjak gyűjteni. A kérdőívezés felügyelet alatt történt.

A szociális ankétók egy részének kitöltéséért ki kellett mennem terepmunkára, ugyanis csak így juthattam bíztos adatokhoz.

A vásárhelyi tanulók csoportjának felmérése Vásárhelyen, a második csoport adatainak felmérése Karácsonyfalván történt.

6. A kutatási adatok bemutatása és értelmezése

A következőkben a vizsgálati populációra érvényes felmérések eredményeinek bemutatására kerük sor. Az adatok a vizsgálati populáció létszámára, nemére, osztályokban, valamint település szerinti eloszlására vonatkoznak.

1. táblázat. A vizsgálati populáció létszáma

A táblázat azt mutatja, hogy a vizsgált személyek száma fele-fele arányban vett részt a kutatásban, ami azt jelenti, hogy a csoport összlétszáma 76 gyerekből áll, ebből 50%, azaz 38 gyerek volt felmérve a Szivárvány Alapátvány keretén belül, és 50%- ék a karácsonyfalvi iskola tanulója, összesen a vizsgálati személyek számának 100%- át adja.

2. táblázat. A vizsgált személyek neme

A kutatásban résztvevő személyek közül – összesen 76 személy – 46 fiú, ami a vizsgált személyek 60, 5%- át képezi, valamint 30 lány, ez a kérdezett személyek 39, 5%- át jelenti, összesen pedig 76 személy, ami a vizsgálati személyek 100%- át adja.

3. táblázat. A vizsgált gyerekek osztályokban való eloszlása

A 76 gyerekből, aki a vizsgálat alanyát képezi, 20 első osztályos, ami az összlétszám 26, 3%- át jelenti, 21- en vannak második osztályban, azaz az őszlétszám 27, 6%- a, harmadik osztályba 18 gyerek jár, a vizsgált gyerekek 23, 7%- a, valamint 17 negyedik osztályos, ami 22, 4%- ot jelent.

4. táblázat. A vizsgálati populáció település szerinti eloszlása

A táblázat szerint a 76 gyerekből 39 él városon, ami a vizsgálati populáció 51, 3%- a, és 37 gyerek falun él, azaz a maradék 48, 7%- ék.

A következőkben a Szivárvány alapítványnál tanuló roma gyerekre vonatkozó adatok bemutatására és értelmezésére kerül sor.

táblázat. A Szivárvány Alapítványnál tanuló gyerekek neme

A Marosvásárhelyen elhelyezkedő Szivárvány Alapítvány keretén belül vizsgált gyerekek között van 23 fiú, azaz a tanulók számának 60, 5%- át képezik, valamint 15 lány, ami az itt vizsgált populáció 39, 5%- át jelenti, összesen 38- an vannak.

6. táblázat. A Szivárványnál tanuló gyerekek osztályokban való eloszlása

A vásárhelyi gyerekek közül 11 jár első osztályban, azaz az I.-IV. osztályos gyerekek 28, 9%- a, 10 jár második osztályban, azaz 26, 3%- ék, harmadik osztályos 9 gyerek ( 23, 7%), és negyedikes 8 roma gyerek, ami 21, 1%- ot jelent.

A Szivárvány Alapítványnál tanuló roma gyerekek életkor szerinti eloszlásának bamutatása.

7. táblázat. A vásárhelyi I.-IV.- os roma gyerekek életkor szerinti eloszlása

A Szivárvány Alapítványnál tanuló gyerekek 18, 4%- a 8 éves, ami 7 nyolc éves gyereket jelent, 11 gyerek kilenc éves (28, 9%), 6 tízéves gyerek van (15, 8%), 7 tizenegyéves gyerek (18, 4%), 5 tizenkétéves gyerek (13, 2%), és 2 tizenhároméves gyerek jár I.-IV. – ik osztályba.

8. táblázat. A Szivárványnál tanuló roma gyerekek testvéreinek száma

A marosvásárhelyi Szivárvány Alapítványnál tanuló I.-IV.-ik osztályos gyerekek közül 15- nek van egyetlen egy testvére (azaz 40, 5%- nak), 4 gyereknek van két testvére, ami az össznek jelenti a 10, 8%- át, 7 tanulónak van három testvére, ez 18, 9%- ot jelent, 10 gyereknek van négy testvére (27%), 1 roma gyereknek van öt testvére (2, 7%), valamint az adatgyűjtés során kiderült, hogy az egyik gyereknek volt testvére, viszont meghalt.

A Szivárvány Alapítványnál tanuló roma gyerekek szüleinek munkahelyi viszonya, illetve annak a kimutatása, hogy a szülők hány százaléka dolgozik.

9. táblázat. Az anyák munkahelyi viszonya

A Szivárványnál tanuló gyerekek édesanyjáinak többsége, mint ahogyan azt a táblázat is mutatja munkanélküli, azaz az itt felmért gyerekek édesányjának 85, 7%- a munkanélküli, 4 közülük háziasszony, a háztartással foglalkozik, és 1 dolgozik, ami 2, 9%- ot jelent.

10. táblázat. Az apák munkahelyi viszonya

Az apák helyzete viszont egy kissé másabb, itt is, az a hagyományos felfogás van elterjedve, mely szerint a férfi a család feje, és akkor neki kell eltartania és fenntartania a családot. Így az apák 63, 2%- a munkanélküli, és az I.-IV- osztályos tanulók apjának 36, 8%- a valamilyen munkát végez.

A roma gyerekek lakáskörülményeinek, életszinvonalának ábrázolása és bemutatása.

11. táblázat.

A Szivárvány alapítványnál tanuló roma gyerekek lakáskörülményei összesítve

A meglévő szociális ankétók alapján három faktort különbőztettem meg, amely méri a roma gyerekek lakáskörülményeinek mibenlétét (azt, hogy milyen körülmények között élnek). A három faktor a következő: az első a rossz körülmények között élő roma gyerekek családja (őket 2- sel jelöltem). A rossz körülmények között azokat a családokat értettem, akiknek kevesebb szobájuk van, mint kettő, illetve nincs fűtésük, gázuk, és vizük. A következő faktor a középszinten élő családok (0- val jelöltem), azok tartoznak ide, akiknak tulajdonképpen van, vagy villanyuk, vagy gázuk, de még messze állnak a magas szinvonalú élettől. Harmadikként pedig a jó körülmények között élő roma családokat jelöltem 1- el. A jó körülmény azt jelenti, hogy mindenük megvan a megélhetéshez, több van, mint három szobályuk, villany, gáz, víz, fűtésük van a lakásukban.

Amint a táblázat is mutatja a Szivárványnál tanuló roma gyerekek lakáskörülményei nem a legmagassabb szinvonalúak, sőt 42, 1%- a szinte teljesen embertelen környezetben lakik, hiszen vízük, villanyuk, gázuk sincs és egy vagy kétszóbás kis házban húzódnak meg. Közülük 57, 9- ék tartózik a középszinthez, azaz valamijük csak van, vagy gáz, vagy villany.

A Szivárványnál tanuló gyerekek lakáskörülményeinek a bemutatása részletesebben lebontva következik, azaz annak vizsgálata, hogy hány szobályuk van, hány százalékuknak van fűtés, víz, gáz, illetve villany otthonában.

12. táblázat. A roma gyerekek lakásaiban lévő szobák száma

A gyerekek 42, 1%- a él családjával egyetlen szobába, ez 16 tanulót jelent a 38- ból, 39, 5%- a él kétszobás lakásba, és 18, 4%- a háromszobás lakásban lakik.

13. táblázat. A roma gyerekek lakáskörülményei

Fűtés

A roma gyerekek lakáskörülményei nagyon szegényesek, a következőkben azokról a természetes luxuscikkekről lesz szó, mint: fűtés a lakásban, gáz, víz, illetve villany megléte, vagy hiánya ebben a vásárhelyi roma közösség lakásaiban.

Fűtés szempontjából fele – fele arányban oszlik meg azoknak a családoknak az aránya akiknél van, illetve akiknél nincs fűtés a lakásban. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált I.-IV- osztályos tanulók felének van (19 gyereknek), másik felének (a maradék 19- nek) nincs fűtve a lakásuk.

14. táblázat.

Villany

A villany hálózat szempontjából jobban állnak, ugyanis a 38 családból, 35- nek van villanya, ami azt jelenti, hogy a Szivárványnál vizsgált tanulók 92, 1%- nak van, a maradék 7, 9%- nak nincs a lakásába villany.

1 táblázat.

Gáz

Ugyancsak fele – fele arányban van a Szivárványnál tanuló gyerekek lakásaiban a gáz bevezetve, azaz 50%- nak van gáz a lakásban, 50%- nak pedig nincs.

16. táblázat

Víz

A vízellátás szempontjából hasonló helyzetben vannak, ugyanis a Hidegvölgy néven ismert cigánytelepen egyetlen csorgó van, ahonnan a roma családok beszerezhetik víztartalékukat, és ahol megjegyzem, nagyon sok időt töltenek naponta, várva azt, hogy iható vízhez jussanak.

A Szivárványnál tanuló roma gyerekek egészségi állapotáról szoló adatok bemutatása és értelmezése a táblázatok függvényében.

17. táblázat. A Szivárványnál tanuló I.-IV. osztályos gyerekek egészségi állapota

A Szivárványnál tanuló gyerekek egészségi állapotát tekintve megoszlik az arány, ugyanis rossz egészségi állapottal két gyerek kűzd a 38- ból, ami 5, 3%- ot jelent az itt felmért gyerekek összámából, 9 gyerek megfelelő egészségi állapottal rendelkezik, azaz a Szivárványnál felmért összpopuláció 23, 7%- a, illetve 27 jó egészségben van (71, 1%- uk).

Az alábbi adatok a karácsonyfalvi roma gyerekekre vonatkoznak, azok nembéli és osztályokban való eloszlására, illetve életkor szerinti eloszlására, valamint testvéreik számának adatai.

18. táblázat. A karácsonyfalvi gyerekek nembéli eloszlása

A karácsonyfalvi I.-IV. osztályos tanulók között több a fiú gyermek, ugyanis ők 60, 5%- ban vannak jelen az iskolában, ami 38 tanulóból 23- at jelent, szemben a lány gyermekekkel, akik 15- ön vannak, azaz 39, 5%- ban.

19. táblázat. A karácsonyfalvi gyerekek osztályokban való eloszlása

A karácsonyfalvi vizsgált gyerekek közül 9- en első osztályosok, ami azt jelenti, hogy az itt vizsgált populáció 23, 7%- a jár első osztályban, 11 gyerek másodikos, azaz 28, 9%- ot tesznek ki, továbbá 9 gyerek jár harmadik osztályban (azaz 23, 7%- ék), és 9 negyedikes tanuló van ebben a roma közösségben (23, 7%).

20. táblázat. A karácsonyfalvi gyerekek életkor szerinti eloszlása

A karácsonyfalvi I.-IV. osztályos roma tanulók körében 5 hét éves gyerek van (13, 2%), 3 nyolcéves gyerek (7, 9%), 5 kilencéves gyerek (13, 2%), 10 tízéves gyerek (26, 3%), 9 tizenegyéves gyerek (23, 7%), 4 tizenkétéves gyerek (10, 5%), 1 tizenhároméves gyerek (2, 6%), és 1 tizennégyéves gyerek (2, 6%).

21. táblázat. A karácsonyfalvi roma gyerekek testvéreinek száma

Az általam vizsgált karácsonyfalvi roma közösségben, általános iskolában járó gyerekek közül, 5- nek van egy testvére (13, 2%), 11- nek két testvére van (28, 9%), 14- nek van három testvére (36, 8%), 5- nek van négy testvére (13, 2%), 2- nek öt testvére (5, 3%), és egy származik kilencgyerekes családból (2, 6%).

A karácsonyfalvi roma gyerekek szülei munka viszonyának a bemutatása, illetve annak meghatározása, hogy hányan dolgoznak, és hány százalékuk munkanélküli.

22. táblázat. Az anyák munkahelyi viszonya

A karácsonyfalvi gyerekek édesanyjának többsége otthon vezeti a házimunkát, illetve a háztartást, ugyanis 38- ból húszonegy háziasszony (55, 3%), 4 közülük munkanélküli (10, 5%), illetve 13 valamilyen munkát vállalt (34, 2%).

23. táblázat. Az apák munkahelyi viszonya

Az apák helyzete másképp áll, ugyanis közülük 97, 3% dolgozik, vagyis 36 személy valamivel foglalkozik, körükben csupán egy munkanélküli (2, 7%) férfi található.

A karácsonyfalvi roma gyerekek életszinvonalának a bemutatása, annak függvényében, hogy milyen körülmények között élnek.

24. táblázat. A karácsonyfalvi I.-IV.- os roma gyerekek lakáskörülményei összesítve

Látható a táblázatból, hogy a karácsonyfalvi csoportban másként áll a helyzet, éspedig: a karácsonyfalvi I.-IV.-es roma tanulók csupán 2, 6%- a él rossz körülmények között, 18, 4%- uk tartózik az ugynevezett középszinthez, valamint 78, 9%- uk nagyon jó körülmények között él, ami azt jelenti, hogy minden feltételük megvan ami könnyű megélhetésüket szolgálja.

Az alábbiakban feltárt adatok arra vonatkoznak, hogy a karácsonyfalvi roma gyerekek otthonában milyen körülmények találhatók: fűtés, villany, gáz, víz van,vagy nincs, illetve milyen lakásban élnek, annak szobáinak a száma.

táblázat. A roma gyerekek lakásaiban lévő szobák száma

A karácsonyfalvi gyerekek közül 2- en laknak egyszobás házban (5, 3%), 6- on kétszobás házban (15, 8%), 8- an háromszobás házban (21, 1%), 6- on négyszobás házban (15, 8%), szintén 6- on ötszobás házban (15, 8%), 5- ön hatszobás házban (13, 2%), 3- an hétszobásban (7, 9%), illetve 2- en nyolcszobásban (5, 3%).

Az ebben a közösségben élő roma gyerekek lakáskörülményeinek a részletesebb bemutatása, külön lebontva és értelmezve következik.

26. táblázat.

Fűtés

A karácsonyfalvi roma közösség a cigányság elitje közé sorolható, pontosan azoknak a körülményeknek köszönhetően, melyet saját kezű munkájuk által teremtettek maguknak. Körükben nem próbléma a fűtés, víz, gáz, illetve a villany hiánya, ugyanis mindezek megvannak.

A lakás fűtése szempontjából el lehet mondani, hogy a vizsgált személyek közül, csupán egyetlen családnak nincs fűtése. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 38- ból harminchétnek van otthon fűtése, azaz a I.-IV. osztályos tanulók 97, 4%- nak.

27. táblázat.

Villany

Villany szempontjából azt láthatjuk, hogy a kérdezett személyek közül mindeniknek van villany otthon a házban.

28. táblázat.

Gáz

A gáz szempontjából a kérdezettek többsége azt válaszolta, hogy igenis van gáz a lakásukban, mégpedig 97, 4%- nak van bevezetve a gáz a lakásába, ami a vizsgált 38 személy közül 37- et jelent.

29. táblázat.

Víz

A karácsonyfalvi gyerekek lakásaiban szinte mindeniknek van víz a lakásában, kivéve két gyereket, ami azt jelenti, hogy az I.-IV. osztályos tanulók 94, 7%- nak be van vezetve a városi vezetékes víz, illetve ebből arra lehet következtetni, hogy egy higiénikus környezetből származnak, ahol a normák kissé különbőznek a vásárhelyi roma közösségétől, és szokva vannak a mosakodással, fürdéssel, azaz rendben tartják magukat, tisztán járnak az utcán, valamint öltözködésük is tiszta.

A következőkben a gyerekek egészségi állapotának a bemutatása kerül előtérbe.

30. táblázat.

Egészségiállapot

A kérdésekre adott válaszokból úgy tűnik, hogy a karácsonyfalvi csoport egészségi szempontból nagyon jól áll, ugyanis a kérdezett 38 személyből mindenik azt válaszolta, hogy nem szenved semmilyen féle betegségben (az I.-IV- osztályos tanulók mindenike 100%- ban jelentette ki).

A teljes vizsgálati populációra érvényes eredmények, a gyerekek motivációs szintjére vonatkoztatva.

31. táblázat. A vizsgálati populáció általános motivációs szintje

A táblázatban megjelenített adatok azt mutatják, hogy a kutatásban résztvevő két csoport összetevőinek milyen típusú motiváció felel meg, azaz melyik az a motiváció típus, mely leginkább jellemző rájuk: a követő, az érdeklődő, vagy a teljesítő típusú motiváció, valamint azt, hogy melyik csoportra milyen mértékben jellemző az adott motivációs stilus.

Elsősorban azt figyelhetjük meg, hogy a követő típusú motiváció átlagértéke magasabb a Szivárvány Alapítványnál tanuló gyerekek körében, mint a karácsonyfalvi gyerekeknél. Ezzel szemben viszont a karácsonyfalvi gyerekek körében nagyobb az érdeklődő és teljesítő típusú motiváció értéke, mint a Szivárványnál tanuló roma gyerekek körében. Az értékek közti eltérések azt mutatják, hogy szignifikáns különbségek mutatkoznak a vásárhelyi I.-IV.- osztályos roma gyerekek motivációja, és a karácsonyfalvi roma gyerekek motivációja között.

A Szivárványnál tanuló roma gyerekek körében nagyobb a követő típusú motiváció, viszont alacsonyabb szinten mozog az érdeklődő és teljesítő motiváció. Ez azzal magyarázható, hogy ámbár a Szivárványnál lévő gyerekek figyelemmel követik amit a tanítójuk mond, nem tudnak eléggé figyelni, illetve koncentrálni a feladatokra, hogy teljesítményükben látható jelei legyenek a törekvéseiknek, illetve a hátrányos helyzetük következtében nem is annyira érdekeltek a jó teljesítményre, valamint nem annyira érdeklődőek az iskolával szemben.

Ellentétben a vásárhelyi I.-IV.- es roma gyerekekkel, a karácsonyfalvi roma gyerekek bár nem követik olyan mértékben, mint a Sivárványnál tanuló gyerekek amit a tanítójuk mond, úgy tűnik mégis jobban oda tudnak figyelni, összpontosítani tudnak, a tanítási tartalomra tudnak koncentrálni, jobban érdekli őket az oktatás, ilyen szinten pedig jobban is tudnak teljesíteni, mint a Szivárványnál tanuló I.-IV.- os roma gyerekek.

A következőkben a motiváció és a szociális ankétokból származó információk közötti összefüggések értelmezéséről lesz szó, lebontva csoportokra, azaz külön a Szivárványnál tanuló roma gyerekek, illetve külön a karácsonyfalvi roma gyerekek adatait vizsgálva.

Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy van- e összefüggés a gyerekek életkora és motivációja között. Meghatározza az életkor a motivációt, vagy nem.

32. táblázat. A motiváció és életkor közötti összefüggés

* a korreláció értéke szignifikáns 0. 05 szinten

A táblázatban az látható, hogy a Szivárványnál tanuló I.-IV.- os roma gyerekek motivációja összefügg az életkorral, ami azt jelenti, hogy minél inkább nő az életkor a körükben annál motiváltabbak lesznek a tanulásra, azaz minél nagyobb osztályba járnak a tanulók, minél magasabb osztályba járnak, annál érdekeltebbek az iskolai tanulásban (például egy IV.- es roma gyerek moivációja magasabb, mint egy elsősé, akinek inkább az jár a fejében, hogy mikor lehet már kimenni játszani ).

A motiváció másik meghatározója lehet a gyerekek egészségi állapotának milyenléte, ahogyan ezt a 33. táblázat is bemutatja.

33. táblázat. A motiváció és egészségiállapot közötti összefüggés

* a korreláció értéke szignifikáns 0. 05 szinten

Az egészségi állapot összefügg a Szivárványnál tanuló roma gyerekek motivációjával, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy minél egészségesebben mutatkozik a gyerek, annál motiváltabb a tanítási tartalom elsajátításában, azaz hogyha egészséges a gyerek jobban tud figyelni, összpontosítani, koncentrálni, és ilyen értelemben igenis motivációja az óra anyagának elsajátításában egyre nagyobb.

Abban az esetben, hogyha állapota gyengül akkor motivációs szintje is rombolódik, vagy iskolai teljesítményében ez megmutatkozik.

A karácsonyfalvi I.-IV.- os roma tanulók szociális ankétjából származó adatok és a motiváció közötti összefüggések bemutatása, tekintve azt, hogy az ebben a közösségben élő roma gyerekek életkora, tesvérek száma, illetve lakáskörülményei, hogyan hatnak,milyen irányban tolják a motiváció szintjét.

34. táblázat. A motiváció és életkor közötti összefüggés

* a korreláció értéke szignifikáns 0. 05 szinten

Ugyanúgy, mint a Szivárványnál tanuló roma gyerekek esetében, a karácsonyfalvi roma gyerekek motivációja ugyancsak összefügg az életkorral. Viszont ebben az esetben egy érdekes jelenséget lehet megfigyelni, éspedig azt, hogy minél kisebb a gyerek, minél alacsonyabb osztályba jár, tanul, annál motiváltabb a tanulásra, tulajdonképpen ez azzal magyarázható, hogy otthonról ösztönzik, ezekben a családokban fontosabb helyet adnak az iskolának, végzettségnek.

3 táblázat. A motiváció és testvérek száma közötti összefüggések

* a korreláció értéke szignifikáns 0. 05 szinten

A motiváció és a testvérek száma közötti összefüggéseket vizsgálva ugyancsak érdekes adatokra bukkantam. Azt lehet ugyanis megfigyelni az adatokból, hogy minél kevesebb a testvérek száma, a roma gyerekek annál motiváltabbak a tanulásra, valamint annál több ideje van a szülőnek időt szánni a gyermekére, főleg abban az esetben, hogyha még nem is dolgozik (mert ezekben a családokban nem mindenik szülő dolgozik, főleg az apák dolgoznak), nem is annyira foglalkozik vele, inkább mellé áll és támogatja, ösztönzi a feladatok elvégzésére.

36. táblázat. A lakáskörülmények és motiváció közötti összefüggések

* a korreláció értéke szignifikáns 0. 05 szinten

A karácsonyfalvi általános iskolában tanuló I.-IV.- os roma gyerekek motivációja függ tehát azoktól a körülményektől is, melyeket szüleik bíztósítanak nekik, ugyanis abban az esetben, amikor minden feltétel megvan adva a számukra, értem ezalatt a fűtést, gázat a fűtéshez, villanyt, vízet a mosakodáshoz, fedél a feje fölött, valamint egy nagy udvar van a számára, ahol szabadon kibontakozhat és fantáziadúsan játszhat, akkor igenis motiváltabb lesz a tanulási tartalmakat elsajátítani, mint egy ezekkel az ugymond luxuscikkekkel nem rendelkező vásárhelyi nyomortelepen élő roma gyerek.

Következtetések

Dolgozatom gyakorlati felépítésének közzéppontjában három hipotézis állt. Az elsőben azt feltételeztem, hogy a Szivárvány alapítványnál tanuló roma gyerekek iskolai motivációja inkább követő, míg a karácsonyfavi I.-IV.- os tanulók iskolai motivációja inkább érdeklődő.

Ezen hipotézisem nem is bukott meg(ez nem jo kifejez, inkabb ird azt hogy bebizonyosodott), ugyanis a statisztikai adatok ugyanezt mutatták ki, sőt mitöbb az is kiderült, hogy a karácsonyfalvi roma gyerekek teljesítményorientáltabbak, mint a Szivárványnál tanuló I.-IV.- os roma gyerekek. Ez annak a következménye is lehet, hogy a Szivárványnál tanuló gyerekek szülei nem annyira érdekeltek abban, hogy gyermekeik jó eredményeket érjenek el az iskolában, valamint ennek következményeképpen nem is ösztönzik őket a tanulásra, mert abból semmi hasznuk nem adódik.

Következő feltételezésem (ami arra vonatkozott, hogy a szociális próblémák, gondok befolyásolják a roma gyerekek motivációját) már nem volt annyira bebizonyítható, ugyanis a szociális ankét amellyel dolgoztam nem tartalmazott minden olyan infirmációt, mely segített volna feltételezésemet bizonyítékokkal alátámasztani, valamint nem fedte teljesen e kérdéskört. Állításomat azonban még mindig fenntartom, ugyanis e kérdés bizonyos aspektusait érintve mégis sikerült rávilágítani egy pár dologra, e kérdés kapcsán, éspedig: hogyha azt veszem alapul, hogy a karácsonyfalvi gyerekek motivációját pozitívan befolyásolja például az a tény, hogy több szobás lakásban élnek, valamint eképpen társadalmi jólétük is magasabb szinten mozog. Ilyen szinten mondhatom, hogy a Szivárványnál tanuló roma gyerekek motivációját is befolyásolja a meglévő csökkent szobák száma, viszont negatív irányban.

Az elért eredmények következtében úgy látom hogy utolsó hipotézisem bebízonyosodott, miszerint különbség van az általam vizsgált csoportok tanulói között, az eltérő háttérhelyzetek miatt, ugyanis a fentebb ábrázolt táblázatok ugyanezt mutatják.

Különbséget látok egyrészt, mert nem ugyanazon háttérrel rendelkeznek, illetve nem azonos anyagi fedezettel rendelkeznek és eképp motivációjuk sem mozoghat egy szinten. Egyrészt, mert a támogatottság aránya nem azonos a két csoportnál, másrészt viszont tekintve arra, hogy a környezet, amelyben nevelkedtek nem is hasonlít, a karácsonyfalvi közösségben megtartják a roma hagyományokat, a másik csoporthoz tartozó gyerekek viszont megélhetésükkel is csupán aligha tudnak törődni.